Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Vázlat a szarmaták sztyeppei történetéhez

13. kép. A közép és késő szarmata leletek elterjedési területe Az i. sz. I. századra eléri virágkorát a Kusán állam. A korábban Kang-kühöz tartozó Horezm és a Taskenti oázis felett is megszerzik a hatalmat a kusánok. Kang-kü erre ÉNy felé fordul. Talán ennek a következménye a közép-ázsiai lakosság elmozdulása nyugat felé: terjeszkedésük az Alsó-Volga irányába.

100 A korszak megítélése szempontjából kulcsfontosságú kérdés a koponyatorzítás feltűnése. A sztyeppe történetében legkorábban a bronzkori katakombás időszakban mutatható ki gyakorlása. A kérdés az, hogy a szokás lappangva megmaradhatott-e eddig az időszakig - ami a Volga-Urai vidék nagy népsűrűsége mellett aligha valószínű -, avagy Közép-Ázsia felől új bevándorlók hozták magukkal ismeretét. A közép-ázsiai bevándorlás hívei között jónéhányan hun hatást feltételeztek. Valójában Közép-Ázsiában az i. e. I. évezred közepétől - vagyis a hunok feltűnése előtt jóval korábbi időszakból - kimutatható a szokás gyakorlása. Ugyanakkor a Volga vidékén a torzított koponyák egy része már mongolid vonásokat mutat. Az I. században az alsó-doni kurgánokban megjelenő, alánokhoz köthető új - ún. arany-türkiz - stílus prototípusa az észak-afganisztáni Tillja Tepén feltárt anyagon figyelhető meg. Itt az egyik I. századi, a szóban forgó stílust reprezentáló sírban előkerült halott koponyája torzítva volt! Ez utóbbi tény a szokás terjedésének irányát támasztja alá.

101 A fenti adatokat összefoglalva úgy gondoljuk, hogy valamikor az I. század közepe táján a Közép-Ázsiában lezajló politikai változások (kusánok)

102 hatására, a korábban (i. e. II. század) az 23