Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában

pasztás-felületeket figyeltek meg, alattuk letapasztott/döngölt padlómaradványokkal. Ezek a jelenségek egy durván 4-5x2-3 méter méretű helyet engednek körülhatárolni, mint házalapot.

14 1937-193 8-ban Makó mellett (Vöröskereszt) kerültek napvilágra többé-kevésbé négyzetes, paticcsal borított alaprajzrészletek.

15 Markánsan jelentkezett ez a kunyhótípus 1943-ban Hódmezővásárhelynél (Fehértó) is. Háromszög formájú, cca. 2,5x2 méteres, nád-/gallylenyomatos sártapasztás-rögökből álló, oszlophely nélküli objektum(ok)ról adott számot a szakirodalom, utalván egyfajta talpgerendás konstrukcióra.

16 Nem tudjuk pontosan, hová sorolandó a Kiskundorozsma melletti (Vöröshomok dűlő) házmaradvány, amely 1960-ban került elő.

17 A paticsomladékos házhelyeket reprezentálja talán az 1965-1975 között Biharkeresztes-Ártánd térségében (Nagyfarkasdomb) föltárt régészeti jelenség, kb. 4-4,5x2,5x3 méteres tapasztásrom-foltókkal.

18 Míg ez a mi kengyeli, Csorcsány-éri házunkkal mutat hasonlóságot, addig az 1993-1996. 19. kép. Kengyel-Csorcsány-ér. Római kori telepleletek. 1-4: évi munkálatok során Tiszapolgár 1. lelőhely (salakrögök és fűrészelt csont), 5-15: 3. lelőhely határában (Kengyel-köz) fölszínre került (5-12: finomkerámia, 13-15: szemcsés keramika) építmény az említett Zagyva-partival vethető össze. Egy előzetes beszámoló alapján megállapítható, hogy a cölöpvázas konstrukció megközelítően nyugat-keleti tájolású volt, hosszúkás és durván 8-10x3-4 méter méretű. További ilyen épületmaradványok is előjöttek ezen az (impozáns) szarmata településen. Ámde megjegyzendő, hogy császárkori keltezésük kérdését azért mégiscsak nyitva kell hagynunk.

19 Ez tehát az, amit a magyar településrégészet máig föl tud mutatni az I-V századi ún. földfelszíni házak kutatása terén. Ha mármost a szarmaták szomszédnépeinek, a vandáloknak, nyugati gótoknak, dákoknak a területei felé fordulunk, úgy ott is számos lelőhelyen, településen találkozhatunk ezekkel a konstrukciókkal. A Kelet-Felvidéken, a Hernád völgyében Kassa (Kosice) környékén sűrűsödnek a keleti germán, vandál kunyhómaradványok Zsebes (Sebastovce), Kenyhec (Hraniená pri Hornáde), Abaújszina (Sena), Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) mellett többek között. Ezeket a paticsomladék, általában a különböző tájolás, zömmel az oszlopos szerkezet, a 3-6 méter közötti méret hosszúságban és szélességben, s természetesen a négyszög forma jellemzi.

20 Az Alföld keleti peremsávjában és a szomszédos vidékeken (Erdélytől nyugatra) zajlott föltárások sorában mindenekelőtt két bánáti települést kell megemlítenünk, éspedig Hodonyt (Hodoni-Pusta) és Ómoldovát (Moldova Veche). Itt kisebb (pl. 2,5x2 méter) és nagyobb (pl. cca. 4,5x3,5 és 6x4 méter) paticsfelületeket tártak föl az esetek egy részében tűzhellyel, de 98