Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)
Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában
mindig cölöpnyomok nélkül. A mi házunk vonatkozásában különösen figyelemre méltó, hogy az épületek padlója kissé földbe volt mélyítve. 21 Képzeletbeli régészeti kirándulásunkat folytatván a bihari-máramarosi-szilágysági térségben is több, minket érdeklő római kori kunyhómaradványra találhatunk. A Tenke-Körösmart (TincaRípa) mellettiek téglalap alakúak voltak, s egynél a paticsfelület alatt a járószint valamelyest lemélyedt. Az Alsókocsoba (Cociuba Mare) közelében kiásott objektum (paticcsal, cserepekkel stb.) hozzávetőleg téglalap alakú volt, közel 4x2,5 méteres mérettel, nagyjából nyugat-keleti elhelyezkedéssel, tűzhellyel. (Oszlophelyek nem mutatkoztak.) Itt is adatolható, hogy a ház járószintjét egy teknőszerű mélyedés alkotta. Kismajtény (Moftinu Mic) ugyancsak egyike a császárkori felszíni épületek lelőhelyeinek, paticsomladékos, 4x3,5 méteres objektumával, 22 miként a két máramarosi, Felsőkálinfalva (Cäline°ti) és Kisnyíres (Mesteacán) (pl. oszlophelyes és tűzhely es, nagyobb ház). Zilah (Zaláu) környékéről további két lelőhelyet említhetünk, ahol cölöpszerkezetes vagy anélküli(P), kemencével épített, 4,5x3,5 méter nagyságú épületek maradványai jutottak napvilágra. 23 Erdély nyugati gót korszakából (III—IV század) öt lelőhely emelhető ki. Az első Bögöz (Mugeni), számos, pl. 4,5x3 méter vagy ahhoz közeli, patics- 20. kép. Kengyel-Csorcsány-ér. Különböző felület-részletekkel jellemezhető házaival. 24 A típusú/szerkezetű római kori felszíni építmények kisgalambfalvi (Porumbenii Mici) föltárások egyik lelőhelyei a Közép-Tisza vidéken (JNSZ. m. hasonló, markánsnak látszó épületénél, mely 4x4 1970-1996) méteres, a datálás problematikus (pl. nyílcsúcsleletei miatt) - gót is, gepida is lehetett. 25 Egy kb. észak-déli tájolású, téglalap alaprajzúként rekonstruálható, 2,5x2 méter körüli, tűzhelyes házalap Bözödön (Bezid) is föltárásra került. Szerkezetét/tetejét nem beásott cölöpök tartották. 26 Az első föltárt erdélyi gót házak közé tartoznak a Sepsiszentgyörgy (Sfíntu Gheorghe) mellettiek. Igazi „paticsházak" voltak, 2,5 és majd 4 méteres oldalhosszúsággal, egyszerű tűzhellyel - esetleg kissé a földbe mélyítve!? 27 Végezetül a Réty (Reci) közelében napfényre került telepépítményekről szólunk. Helyüket különböző formájú paticsréteg jelezte, melyek kiterjedése 1,5-2,5 méter volt. Oszlopnyomokat ugyanúgy nem bontottak ki, mint ahogyan mi sem Kengyelen. Tüzelésmaradványokat viszont dokumentáltak. 28 Mindezek a kunyhóomladékok, illetve a házak padlószintjei a mai felszíntől számítva általában 30(vagy ennél is kevesebb) -40-50 cm mélységben húzódtak. 29 Egyébként máshol is. A föntebb röviden bemutatott császárkori telepépítmények tehát a mi, 1996-ban kiásott II—IV századi kengyeli kunyhóromunk közelebbi vagy távolabbi párhuzamai. Előbbi analógiái főként akkor, ha paticsomladékuk van, ha oszlophelyek és tűzhely nélküliek, s ha padlónívójuk enyhén bemélyed. Ezzel lényegében típuscsoportját is körvonalaztuk. 99