Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában

12. kép. Kengyel-Csorcsány-ér. I. kutatóárok/szelvény, A objektum és szórvány. Korongolt, finom anyagú, szürke és barnás-pirosas kerámia. Fazekak, tálak, egyebek fragmentumai 13. kép. Kengyel-Csorcsány-ér. A objektum és szórvány. Korongolt, finom keramika darabjai, szürkt és barnás-pirosas színben. Fazekak, tálak stb.(2,6: besímított díszítés) srégvonalas, valamint sávos stb. mintákkal. A felület tagolásának módja, a borda és a horony, ugyancsak föltűnik az anyagban. A korsót pusztán egy magányos, ovális átmetszetű fültöredék reprezentálja. В típus: A korongolt, szemcsés fazekasáru egyik variánsa. Ezeknek a gyorsan forgó korongszerkezeten felhúzott, egyértelműen fazéknak meghatározható edényeknek jellegzetessége a kavicsszemcsés soványítás. Színük általában (élénkebb, tisztább) szürke. Bemutatott és táblára nem került cserepeink típusos, erőteljesen kihajló, ún. fedőtartós vagy duzzadt peremformát mutatnak és ún. hullámzó oldalfalat. Ezt a szinte valamennyi szarmata településen előforduló keramikát „pszeudo-gepida" árunak neveztem el újabban, az V-VI. századi fazekakhoz nagyon hasonló megjelenésük miatt. С típus: Ez az edénytípus az előbbinél valamivel gyakoribb. Soványítóanyaguk inkább aprószemcsésnek (homok) mondható, ezen belül is finomabb vagy durvább - olykor csillámos hatást keltve. Gyorsan vagy lassan forgó korongon készültek; ez minden esetben nem dönthető el. Színükre a barna a jellemző, de sokszor füsttől-koromtól eredő elszíneződéssel. Nagyívben kifelé ajló peremdarabjaink alapján következtethetjük, hogy fazekak voltak - szinte kizárólag, mint a megelőző típus. Idetartozik egy vaskos, 4,5-5 cm átmérőjű aljrész, a korongról való lemetszés nyomaival. Itteni leleteink közt díszített cserép nincsen. D típus: Ez a házikészítésű kerámia előfordulásának gyakoriságában talán az előbbi (C) típussal vethető össze. Az 1. lelőhely emlékanyagában lévő darabokban különböző nagyságú törmelék (néha egészen durva cseréptörmelék, szakkifejezéssel samott), egyéb adalék figyelhető meg. Pusztán kézzel formáltak, egyenetlen felületűek, rosszabb égetésűek. Eredetileg világosabb barnás színűek voltak, jelen állapotukban füstfoltosak. Zömmel egyszerű oldaltöredékeink vannak (1 cm körüli vastagsággal), mindamellett néhány szájrész is felbukkan, pl. kihajló peremmel.