Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Cseh János: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában

2. lelőhely A szarmata település az 1. lelőhellyel átellenben, az érmeder túlsó, nyugati oldalán található és, mint az említett, észak-déli kiterjedésű. A leletek szóródását a kedvezőtlen megfigyelési körülmények miatt a mai napig pontosan nem állapíthatjuk meg, így csupán nagyságrendi értelemben számíthat valamit, ha egy 600-700x100-150 méteres kiterjedést adunk meg. Északi végződését mindenesetre rögzíthettük. A telepjelenségek nem túl intenzívek, éppen csak a lelőhely fölvételéhez elegendők. Kifejezetten kopott cserepeket gyűjtöttünk, főként korongolt, szürke finomkeramikát. Zömük jellegtelen oldalrész, egy peremdarab mellett. 3. lelőhely Ez a markáns régészeti-topográfiai pont az előbb leírt folytatásában, de attól elkülönülve a Csorcsány-ér egyik keleti kanyarulatában, annak (itt) déli partján helyezkedik el. Kiterjedésére max. 900-1000 métert adhatunk meg (100-150 méteres szélességgel). A kerámiát stb. szórványosátlagos szóródásban találtuk meg. A lelőhelynek inkább déli felére esőén három-négy, 20-40 méter átmérőjű, halvány telepfoltot figyeltünk meg, számosabb lelettel, mint másutt. A római kori település szórványanyagában mind ama négy típus képviselteti magát, amelyet az 1. lelőhelynél körvonalaztunk. A finomkeramikában a téglaszínűekkel szemben túlsúlyban vannak a szürkék. A szájtöredékek alapján fazekak (talán tárolóedény is?) és tálak rekonstruálhatók. Az elsőként említettek pereme kifelé hajló - a forma félreismerhetetlen jegyeként. Az ún. Krausengefass nagyméretű fazékból vagy pedig kisebb hombárból való. A duzzadt tálperemek félgömbös vagy kónikus formákra engednek következtetni. A finomkeramikához tartozik egy ovális keresztmetszetű, kívül élesen hornyolt füldarab. A szemcsés fazekakból kitörött cserepeknél itt is különválasztható egy szürkés és egy barnás változat. Kihajló, belsőárkos (azaz fedőtartós) peremrészeket, egyenesen vágott, profilált talpakat találunk ebben az együttesben. Az egyik 14. kép. Kengyel-Csorcsány-ér. A objektum és szórvány. 1-4: korongolt, szemcsés anyagú fazekak részei, 5-6: kézzel formált edénytöredékek, 7: fűrészelt csont, 8-9: salakrögök, 10: fenőkő, 11: malomkő 15. kép. Kengyel-Csorcsány-ér. A objektum és szórvány. 1-7: korongolt, fazekasáru, 8-10: korongolt, szemcsés fazekasáru (fotó: Kozma Károly) 95