Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Farkas Csilla: Korai szarmata temető aranyleletes sírjai Füzesabony határából (Újabb adatok a szarmata kori viselet problémaköréhez)

később a lábfejekre dőlt. A lábakhoz helyezett korsó szintén általánosan elterjedt a szarmatáknál. Kézzel formált, rosszul kiégetett, a nyakon körbefutó mintázata nem illeszkedik pontosan. Elképzelhető, hogy egy rontott példányt, vagy egy direkt erre a célra hirtelen készített edényt helyeztek a sírba. A 150. sírban fiatal kb. 154 cm magas, 20 év körüli felnőtt nő feküdt. Hanyatt fekve, nyújtott testhelyzetben, karjai szorosan a test mellett, feje kissé jobbra billenve, lábai kissé szétnyílva. Jó megtartású vázcsontjai vannak, a koponya, a felső test és a lábak környékét állat járás bolygatta meg. A váz tájolása a dél-északi iránytól 20 fokkal tér el nyugat felé. Viselethez tartozó tárgyak A 150. sírban fekvő fiatal előkelő nő viseletét csak a tárgyak milyensége alapján rekonstruálhatjuk, a nagyfokú állati bolygatás miatt. A koponya és a nyak körüli apró üveggyöngyök, illetve borostyángyöngyök vagy fátyolt díszíthettek, vagy az ing nyakrészét varrták ki velük. A csukló körül is megfigyeltünk hasonló méretű üveggyöngyöket, több féle színben: fehér, barna, kék. Kb. 1-0,5 cm távolságra voltak egymástól, a ruha ujjára lehettek felvarrva. A gyöngyös ruhaujj alatt, a csuklón voltak a karperecek. A jobb vállánál levő bronztű, a 60. síréhoz hasonlatos, a ruha jobb oldali összekapcsolására utal, szerepéről az előzőekben már volt szó. Feltehetőleg a nyak környékén helyezkedett el az az öt arany csövecske, amelyet a sírban 7. kép. 150. sír, az öv gyöngyei szanaszét találtunk meg. Hozzájuk tartozhatott az arany lunula is. Az ilyen típusú arany díszek viselete szintén elterjedt a korai szarmata korban, a félholdalakú csüngőnek

23 pedig igen sok változatát ismerjük. Sajnos nem tudtuk megfigyelni, hogy a ruhára felvarrva, avagy felfűzve viselték-e ezeket a tárgyakat. Feltételezzük, hogy felvarrták, stabilan rögzítették egy anyagra őket, mert így sokkal jobban érvényesültek, mint egy vastagabb bőrszálra felfűzve, ahol a nagy lyukátmérőjű csövecskék összecsúszhattak, megbontva így a szabályos elrendezést. A derekán öv fogta össze a ruhát, melynek vége a bal oldalán lógott le, rajta kalcedongyöngy, festett és bordás üveggyöngyök, és vasból készült használati tárgyak lógtak, melyekből csak egy vashenger formájú tégelyt sikerült restaurálni (5. kép). Szerves anyag maradványt is megfigyeltünk a tárgyak alatt. A szarmata női öv kérdésével kapcsolatban több rekonstrukció is született

24

, és az egyes leletekkel kapcsolatban mások is hozzáfűzték gondolataikat.

25 Jelen esetben nincs fémből készült övkarika. Vagy szerves anyagból volt (fa, bőr) az öv összekapcsolódása, vagy csak simán össze lehetett kötve. A gyöngyös díszítés a csípőnél kezdődik, a gyöngyök kb. a comb feléig, az egyéb tárgyak a combcsont alsó harmadáig nyúltak le. Ha az öv meg is ráncolódott, a díszített rész akkor sem nyúlhatott a térdtől sokkal lejjebb (Id. 8. kép). A nagy méretű üveggyöngyök mind fel voltak varrva, mert furataikkal nem egymás felé fordulnak, hanem külön-külön állnak. Elrendezésüket is jól meg lehet figyelni. Egymás mellett 77