Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Farkas Csilla: Korai szarmata temető aranyleletes sírjai Füzesabony határából (Újabb adatok a szarmata kori viselet problémaköréhez)

általában két, három, vagy maximum négy gyöngy volt, amelyek határozottan egy vonalba estek. Feltehetően széles szalagra lehettek felerősítve (7. kép). A gyöngyök elhelyezkedése alapján az öv szélessége maximum 7-8 cm volt. A magányos gyöngy, a kalcedon korong alakú gyöngy, illetve a vas és szerves anyag maradványok arra mutatnak, hogy az övnek a ruha díszítésén kívül egyéb szerepe is lehetett. Kés, festékes, vagy orvosságos tégelyek, varrótű és talán egy tarsoly is elképzelhető.

26 A tárgyak nagyon rossz állapotban maradtak meg, funkcióikról nem érdemes találgatásokba bocsátkozni. A lábszárak, illetve a lábfejek mellett talált sok kicsi kék üveggyöngy vagy a ruha alsó szegélyét, vagy a cipőt díszíthette.

27 A bolygatás miatt nem tudtuk pontosan megfigyelni elhelyezkedésüket. Nagyon apró kör átmetszetű, hengeres formájú üveggyöngyök. Nem túl nagy számuk (kb. 61) miatt feltételezzük, hogy a lábbelit ékesíthették, mert a ruha alján elvesztek volna. A sírba szórványként talált kisebb üveg- és karneolgyöngyök feltehetőleg a ruhát díszíthették. Ékszerei Fülében arany fülbevalópár, amely kisebb, és záródásában is egyszerűbb, mint a 60. sírban található. A ruhadíszeknél már említett arany csövecskék, illetve félhold alakú csüngő is funkcionálhatott ékszerként, valószínűleg a nyak körül lehettek. A lunula üvegbetétei hasonló színűek, mint a fülbevalóé. Mindkét csuklóján egyszerű, vékony bronzhuzalból készített karperec volt, ami a ruha ujjának összefogására is szolgálhatott. Az egyik hurkos-kampós végű, csavart, a másik sima huzal, melynek végeit csak egymásra csavarták, külön kapcsoló részt nem alakítottak ki rajta. Használati tárgyak A jobb vállánál egy kerámiából készített orsógombot találtunk eredeti helyzetében, amely alapján az orsót használatának megfelelően helyezték a halott mellé. A sírba tettek még egy ónozott bronz tükröt, amely elmozdult eredeti helyéről. A mellette levő kulcscsont és a váz bolygatottságából ítélve minden bizonnyal a felső testen helyezhették el valahol. Kisebb, mint a 60. sírban található tükör. Rajta szegecsek nyomait figyeltük meg, amelyek egy vékony, szerves anyagból készült foglalathoz rögzíthették. A sírba nem helyeztek kerámiát. A korai szarmaták, elsősorban sírokból ismert hagyatékának fő ismérvei a Pontus vidékéről származó jellegzetes ékszerek, a préselt arany ruhadíszek, arany csövecskék, granulációval díszített fülbevalók, arany nyakperec, üveg-, karneol- és kalcedongyöngyök, arany lunula, a kevés, illetve teljesen hiányzó római import. Főként női sírokat ismerünk ebből a korszakból, melyek feltűnően gazdagok. Kevés a férfi sír, leletanyaguk szegényes. A korai betelepülők a sík vidék vízfolyások melletti területein települtek meg leginkább. A füzesabonyi temetőrészlet rabolatlan sírjai újabb adatokkal szolgáltak a korszak megismeréséhez. A két fiatalabb hölgy arannyal díszített halotti ruhája, mely ünnepi viselet lehetett, a felsőbb társadalmi körökre utal. Az aranydíszek, valószínűleg a felső kabátot, kaftánt díszíthették, a ruha fényét emelte a díszes öv is. Arany ékszereik, igényesen összeválogatott gyöngyeik szintén emelték ruházatuk előkelőségét. A korai, de talán nem a legelső generációhoz tartozhattak. A temető melletti település későbbi megtelepedés nyomait mutatja. A sírok korát az I. század végére II. század elejére helyezhetjük. 78