Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban

JïflCTMAfiOCS fap-tanva.29.godw188«. 07.18. M~l:*0 1985. 0«. 24. Л-1:20 нхшихх hamtujcormet padié Í0 д-b. &ер. Lejáratos kerek ólak alapjai megsértette néhol a házak padlóját (6. &e/?). A földbe mélyítettekhez képest (2,5x2,5, 3x3 m) nagyobb alapterületűek voltak (4x3 m), ezen kívül feltűnő volt a két építménytípus padlói közötti, közel egyméteres szintkülönbség is. A felszíni építmények padlóján és környékén paticsdarabokat, korom és hamu foltokat bontottunk ki (7. kép). A paticsdarabok lenyomatai egyértelműen a házak felmenő, tapasztott, vesszőfonatos oldalaira jelentenek bizonyítékot. A falvakban általában kevés olyan jól értelmezhető adat található, amely a korabeli életmódról, gazdálkodásról nyújtana ismeretet. A korszak különleges, más régészeti korokból ismeretlen műhelytípusa az ún. füstölő vagy aszaló. Az első ilyen műhely Algyőn került elő az 1970-es évek elején.

51 Ezt követően számos új lelőhelyen megfigyelték és leírták,

52 legutóbb Balogh Csilla foglalkozott részletesen a témával, a dusnoki ásatásán előkerült négy füstölő, illetve aszaló műhely alapján.

53 A műhelyek működésének lényege, hogy a tüzelőhelyet és az aszalásra vagy füstölésre kialakított objektumot, vermet vagy gödröt egy földalatti kürtővel kötöttek össze. A tüzelőtérben keletkezett füst a kürtőben lehűlve fejtette ki tartósító, aszaló hatását. Az ilyenfajta műhelyeknek kiváló néprajzi analógiáit ismerjük Balogh Csilla gyűjtése nyomán.

54 Nagymágocson két füstölő-aszaló műhelyt tártunk fel. Jól meg lehetett figyelni, hogy az egyik építménynek két fázisa volt (8. kép). A füstölőtér valószínű tönkremenetele után egyik 61