Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

és westerndorfi kerámia, s ezeknek csupán alig több mint egyharmada a pfaffenhofeni műhelytermék. A IV században elszórtan pár mázas edény is előfordul a szarmatáknál.

107 Ugyancsak ritka a dörzstál, a mortarium. A II—

III. századi dörzstálak közül két-három darab került csak elő a Duna-Tisza közén. A késő szarmata és hunkori periódusban mázas példányaik a Tiszántúlon is előfordulnak.

108 Ebben a késői időszakban azonban már nem lehet szervezett barbaricumi kereskedelemről beszélni, így az említett darabokat sem tekinthetjük kereskedelmi árunak. Fibula Római bronztárgyak csak elvétve jelennek meg a szarmata területen,

109 ugyanis az I. században Pannoniába főleg Itáliából érkező áru nem kerül ki a barbárok közé. A tartományban a helyi gyártmányú fibulák mellett importált galliai és germániai fibulák szintén csak kis mennyiségben fordulnak elő, s így nem csoda, hogy nem jellemzik a szarmata területet. A kvád területen - ahogy említettük - más a helyzet, de a politikai érdeklődés mellett szerepet játszik az is, hogy az Aquileiából kiinduló Borostyán-út kvád területen át vezet a Balti-tenger felé. Az iráni barbaricumba a legkorábbi fibula típusokat - kevés és szórványosan jelentkező - ún. AUCISSA fibulák és a tartományi műhelyből származó Nor-Pannon szárnyas fibulák képviselik. A galliai és germániai gyártmányok közül a késő Flavius korban, de főleg Hadrianus uralkodása idején tűnnek fel csak egyes példányok: az email berakásos kengyelű bronzfibulák és a korai emailos korongfibulák. Az exportot nagyrészt a pannonia gyártmányú ún. egygombos erősprofilú fibulák különféle változatai, köztük korai trombita és horgonyfibulák és a korai térdfibulák alkotják. A II. század végétől Gallia Belgicából és a Rajna vidékéről áramlanak be a szarmatákhoz az emailos fibulák. Koncentrikus körös, millefiori sakkmustrás, állatalakú figurális emailos fibulák jellemzik a műhelyek árukínálatát. Kiegészítik a barbaricumi export sorozatot az ún. kerék és betűforma, svasztika-alakú, valamint a tutulus és dobozfibulák. Ezek exportja megszűnik a Severus-kor végén. Ebben a periódusban is megtalálhatók a pannóniai térdfibulák - köztük az ún. germán típusú példányok - különféle trébelt fedőlapos korongfibulák és széles spirálkaros fibulák. A késő római időszakban elvétve jelennek csak meg a provinciális fibulák a szarmatáknál.

110 Egyéb fémanyag A fibulákon kívül jellegzetes a kárpát-medencei szarmata barbaricum női sírjaiban a tükör.

111 Bár használati tárgy, új elemzések során felvetődött hitvilágbeli vonatkozása is.

112 A legutóbb összegyűjtött adatok szerint csaknem félszáz sírból ismert tükör. A szarmata sírokból előkerült tükrök római darabok (kivételt csak a késő római, kora népvándorláskori sugaras tükrök egy része képez). A római tükrök közül a perforált peremű fémtükrök

113 a legkorábbiak, az I. századra keltezhető sírokban eddig nem fordultak elő. A kisebb-nagyobb egyszerű fémtükrök inkább a III—IV századra keltezhetők. Eddig csak egy lelőhelyről, Kompolt-Kistéri tanya 15. lelőhelyről került elő római üvegbetétes négyszögletes ólomtükör.

114 A római négyszögletes ólomtükröknek - a díszítésmód fajtája alapján - több változata ismert. A kompoltihoz közelálló, csak díszítésmódban eltérő párhuzama Brigetio-Járóka temető 53. sírjából ismert, ahol Severus Alexander pénze keltezte a temetkezést. Az intercisai anyagban kör, illetve négyzet alakú ólomtükrök egyaránt előfordultak. Ezek egy részét Galerius és III. Gordianus császár pénze datálta. 134