Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

V. Szabó Gábor: A Perjámos-kultúra leletei Hódmezővásárhely környékén (Adalékok a kora és középső bronzkori női viselethez)

zép-Európa térségében (EMŐDI 1985. Fig. 15; UMBEROVA 1990. 120-121.; OTTAVAY 1990. 283.), tömeges gyártása, illetve használata azonban csak a középső bronzkor elejétől figyelhető meg, főként a Közép-Duna-medencében (GátaWieselburg-, Unterwölblinger- és Aunjetitz- kultúrák). A mokrini temető tanulsága szerint a többmenetes spirálkarperec a Perjámos-kultúrában csaknem kizárólagosan női viseletnek számított (Mokrin: 11 nő és 1 férfi, GIRIC 1971; CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5-7). Mokrinban a legtöbb esetben nem az itt közölt darabunkhoz hasonló kerek átmetszetű huzalból készült karperecet viseltek az eltemetettek, hanem lapos, szalagszerű, keresztmetszetûeket (GIRIC 1971. T. XCIII. 2). Ez az apró eltérés minden bizonnyal arra utal, hogy a Perjámos-kultúra települési területén belül több - eltérő technológiát használó - műhely vagy fémművesmester is tevékenykedhetett egy időben. A kopáncsi 2. sír halottjának kerek átmetszetű huzalból készült karperecéhez közelebbi analógiaként néhány Szőregről megismert darabot említhetünk (BÓNA 1975. Taf. 117. 1-2, 12).

n Bronzspirálgyűrű (9. kép 20-21) Ez a bronzhuzalból készült egyszerű ékszer gyakori mind a Perjámos(CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5-7, 12-13), mind a vele egykorú kultúrák síregyütteseiben. Bronzspirálcsövecskék, bronzcsövecskék (9. kép 12-18) Ruhadíszként vagy nyakláncok tagjaként gyakran használt ékszertípus a korai és a középső bronzkorban (CHICIDEANU-CHICIDEANU 1989. Abb. 5-7, 12-13; К. SCHREIBER 1995. 41.; SZATHMÁRI 1997). Bronzpitykék (9. kép 1-11) A szélein található kettő, illetve négy lyukacska alapján, ruhára vagy más viseleti elemre felvarrott tárgytípus rendkívül nagy számban került elő a Perjámos-kultúra 8. kép. 2. sír 65