Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

Meglepő, hogy a gödör változatos tál-anyagából hiányoznak a fésűzéssel díszített testű tálak. A füles tálak meglehetősen ritkák a Makó-kultúra telepleletei között, pl. Tiszakürt-Homoki szőlő (CSANYI 1996. IV. t. 1)

9 ennek arányát jól jelzi e gödör anyaga is. CSUPROK, FAZEKAK E típusba soroljuk a finomabb anyagú, szépen simított, néha enyhén fényezett felületű füles fazekakat, a hengeres, illetve ívelt kónikus nyakú szélesebb/szűkebb szájú öblös edényeket (1-2.), valamint a durvább anyagú, közelebbi formameghatározásra nem alkalmas nagyobb fazekak oldal töredékeit (3.). 1. Füles fazekak Három, különböző típusú darab képviseli. la. ívelten kihajló peremű, ívelt nyakú, gömbölyített öblös testű füles edény. A szalagfüle a peremből indul, és a vállra támaszkodik (VIII. t. 1). A formai párhuzamként ismertethető példányok vállán apró bütykök (Mezőgyán-Gépműhely SZENASZKY 1987-88. 10. kép 3), illetve középen benyomott bütykök (Tiszakürt-Homoki szőlők CSANYI 1996. III. t. 1) találhatók. A makói korsók és füles fazekak vallanak apró bütykökkel, benyomott bütykökkel és rövid ujjbenyomásos bordával való kiemelése meglehetősen gyakori. Ez hiányzik e töredékről, de feltételezhető, hogy a VIII. t. 4 egy ilyen, vastagabb falú edény töredéke lehet (KALICZ 1968. VII. t. 1-4, 7-8; SZENASZKY 1987-88. 8. kép 6, 10. kép 3; CSANYI 1996. II. t. 1). lb. ívelt, rövid nyakú, nyúlt testű, füles fazék. A szalagfül a peremből indul és a karcolt vonallal kiemelt vállra csatlakozik (VIII. t. 3). (Egy hasonló edény aljtöredéke: VIII. t. 5.) A füles fazéktípus, annak ellenére, hogy makói alaptípusként határozható meg, a Dél-Alföldön meglehetősen kevés párhuzammal rendelkezik. A Kisalföldön és Szlovákiában gyakoribb, de ott öblösebb változata ismert (FIGLER 1994. Abb. 5. 8, 11; VLADÁR 1966. Abb. 31).'° le. Öblös, nyomott gömbtestű, füles fazék. Az edény nyak része letörött, a vállán egy közepén homorúan benyomott szalagfül van (X. t. 1). Ezt a vállon ülő füles típust általában a makói aszimmetrikus fülű korsóedények sorába rendelik (KALICZ 1968. III. t. 2-3; SCHREIBER 1991)." Természetesen nem zárhatjuk ki ennek-lehetőségét sem (erre utal az edény finom kidolgozása), hiszen a Makó-kultúra területéről vállon ülő füllel nem ismerünk ép edénytípust. Azonban jónéhány ilyen, a barci-rétihez hasonló töredék jelezheti, hogy létezhetett egy, az anyag töredékessége miatt nem rekonstruálható öblös testű, hengeres nyakú, füles fazéktípus (SZENASZKY 1987-88. 152., 9. kép 2, 8). 2. Fületlen csuprok, fazekak A makói telepeken általános darabokként jelennek meg. Jellemző rájuk a gondos, finom anyag soványítás és a szépen simított, néha megkopott fényezésú felület. 2a. ívelt, hengeres nyakú, öblösödő testű, kis méretű csupor (VIII. t. 2). (BattonyaAradi út SZENASZKY 1987-88. 6. kép 3) 2b. ívelt, csonkakúpos nyakú edény (VIII. t. 6), csapottabb vállal és kihajló rövid peremmel (IX. t. 1). Nem igazán gyakori típus. 26