Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

2c. ívelt, hengeres nyakú, széles szájú, öblösödő testű fazék (IX. t. 2). A fazekak hengeres nyakú formái számos, különböző méretű-alakú variánsban ismertek a makói leletek között, pl. Hódmezővásárhely-Szakálhát-Diószegi-tanya (BANNER 1939. 2. kép 5), Tiszakürt-Homoki szőlő. 2d. Enyhén kihajló peremű, hosszú, ívelt nyakú, öblös, illetve kettős kónikus testű edények. Nyakhajlatuk enyhén bekarcolt vonallal kiemelt (IX. t. 3-4). E típusok finomabb, fényezett felületű változatai a Hódmezővásárhely-Szakáihát-Diószegitanyán feltárt 7. gödörből ismertek (BANNER 1939. 2. kép 1, 6). 2e. ívelt, rövid hengeres nyakú, csapott vállú edények. A vállvonal bekarcolással kiemelt (IX. t. 5-6). (SZÉNÁSZKY 1987-88. 6. kép 6) 3. A nagyobb és durvább anyagú fazekak és tárolóedények nem maradtak meg, csupán oldaltöredékeiket ismerjük. 3a. Ujjbenyomásos bordával tagolt oldalfalú, vékonyfalú fazekak (X. t. 2, 4). 3b. Eredetileg szépen elsimított edényfalra agyagot fröcsköltek, amit később enyhén seprőznek (X. t. 3-4, 6-7). A makói fazekak oldalán gyakori a rövid, még nem teljesen körbefutó, ujjbenyomásos borda, a borda felett simított, alatta fröcskölt, durván elsimított felület (Csongrád-Sarok-tanya 3. gödör GAZDAPUSZTAI 1966. 6. kép 10-11, 14-15). Előfordul a valószínűleg teljesen körbefutó borda is (Battonya-Fővezeték SZÉNÁSZKY 1987-88. 4. kép 5). A makói fazekasság szívesen alkalmazza a fazekak már majdnem fésűzésszerű seprűzését és fésűzését is, ebben a gödörben is ennek egyik változata képviseli a durva fazék oldaltöredékeket. Az 1964/ XI./ 2. gödör anyagában több időszak jellegzetes töredékei találhatók meg. Különlegesen díszített töredékek 1. A belül vékonyan bekarcolt, sraffozott háromszögekkel, rombuszokkal díszített, csonkakúpos testű, belsődíszes tál apró töredéke egy, a kárpát-medencei korai bronzkori kronológia szempontjából alapvető értékű típust képvisel (III. t. l).

v

' A Makókultúra vezérleletének tartott belsődíszes talpas tálak a rézkor végi - kora bronzkor eleji Vucedol-kultúra körében jelennek meg először. Elterjedésének okát és folyamatát számos tanulmány boncolgatta, de még mindig nem ért nyugvópontra a kérdés megválaszolása (KALICZ 1968; RUTTKAY 1976; ECSEDY 1978; BONDAR 1995). Tény, hogy a vucedoli időszak után a Kárpát-medencében megjelenő kultúrák szinte mindegyikében megtalálható,

11 ez, az alapvonásaiban hasonlító tárgytípus. A korai kutatás minden addig fellelt darabját a Vucedol-Laibach körből vezette le, és mint a Zók-Vucedol kultúrkomplexumot, annak három területileg elkülönülő csoportját alapvetően meghatározó jellemzőként tartotta számon (PATAY 1938; PATAY 1940; KALICZ 1968. 82.). Az ekkor múzeumi raktárakban megtalálható darabok információértéke csekély volt, de az újabb hiteles, zárt leletek megvilágították a típus árnyaltabb területi, időbeli eloszlásának képét (ECSEDY 1978. 106-107.).

u A Makó-kultúra sírjaiból,

1

* így Hódmezővásárhely-Gorzsa-Kovács István-tanya (GAZDAPUSZTAI 1957. 88., XVIII. t. la-b), Magyarcsanád-Bökény 27