Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

alj belső felületén két, nagyméretű, magas tompa bütyök található. Fá.: 14 cm (TJM. Ltsz.: 82.1.47). (XIV. t.2) Fazekak oldaltöredékei 18. Vékonyfalú, fekete, fésűzött felületű fazék oldaltöredékei. Belül fényezett. Ov.: 0,5 cm (TJM. Ltsz. 82.1.65., 70.-3 db). (XIII. t. 4-6) 19. Simított nyakú, váll alatt durvílotl-enyhén seprőzött felületű fazék oldaltöredékek. Ov.: 0,7-1 cm ( TJM. Ltsz.: 82.1.67.). (XIV. t. 3-4) 20. Barnásszürke-vörös foltos, erősen seprőzött felületű, nagyméretű, vastag falú tárolóedény oldaltöredékei.? db. Ov.: 1-1,5 cm (TJM. Ltsz.: 82.1.67.). (XIII. t. 7, XIV. t. 1) 21. Elnagyoltan seprőzött, 12 db agyagráfolyásos töredék. 22. Durván elsimított felületű 13 db töredék. 23. Fényezett, egyenletesen elsimított felületű 44 db töredék. Fazékalj-töredéliek 24. Profilálatlan, ferde bevágásokkal tagolt aljtöredék. Világosbarna, simított (TJM. Ltsz.: 82.1.59.). 25. Profilálatlan, fekete fényezett aljtöredék, laposan kónikus oldalfallal (TJM Ltsz.: 82.1.59.). 26. Durva fazék aljtöredékek. Az oldalfalak durván seprőzöttek (TJM. Ltsz.: 82.1.59.). Tál és fazék peremtöredékek 27. Erősen kihajló peremű, ívelt nyakú, vastag falú fazék peremtöredékei. A nyakrész simított. Barnásszürke (TJM. Ltsz.: 82.1.51. - 3db). 28. Perem alól induló fülű tál töredéke. Durva felületű (TJM. Ltsz.: 82.1.56.). 29. Peremtöredékek (5db) A kerámiaanyag típusai és összefüggései A most bemutatott három gödör kerámiaanyaga alapján a Hódmezővásárhely-barci-réti település kora bronzkori történetében két fő korszakot különíthetünk el. A kora bronzkor 1. fázisában megjelenő Makó-kultúra leletanyagát az 1964/ XII./ 1. gödör tartalmazta, míg az 1964/ XI./ 2. gödör és az 1971/ I./ 18. gödör anyagában a Nagyrév-kultúra különböző korszakaihoz (kora bronzkor 2-3.?) sorolható típusok keverednek. Ez utóbbi magyarázatául egyrészt a gödrök bolygatottsága, másrészt egy, a Dél-Alföldön, telepleleteiből kevésbé ismert időszak (kora bronzkor 2-3.) valós kronológiai problémái szolgálhatnak. Mindezeket szem előtt tartva, egy feltételezhető horizontális kronológiát követve: külön-külön mutatjuk be a gödrök leletanyagát. Az aprólékosnak tűnő tipológiai vizsgálódás a későbbi nagyvonalú történeti összegzésekhez próbál alapinformációt nyújtani. Az 1964/ XII. /1. gödör anyagát meghatározó módon a Makó-kultúra dél-alföldi leleteihez kapcsolódó típusok jellemzik (W-X. t.). TÁLAK Feltűnően nagy számban találhatók meg. Különösen a csonkakúpos testű alaptípuson belül nagy a viszonylagos, főként edénytechnikai változatosság (1-4., 5.), ezek mellett csak egy különlegesebb változattal (6.) találkozunk. 24