Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Havassy Péter: Katalógus

jelenetéből. Az íjat és a tegezt a Gyulai íjász­klub tagjai készítették. Kakaslomnic (Grosslomnitz, Vel'ká Lomni­ca, Szlovák Köztársaság) írod.: MM. I. 208., 4. kép; Pálóczi, 64. 201. Hátrafelé nyilazó kun 1400 körül Kun harcos csúcsos nemezsüvegben, páncé­lozott tarkóvédővel, hímzett szegélyű, ol­dalt záródó hosszú kaftanban, reflexíjjal, övére függesztett fedeles tegezzel a Szent László-legenda „Üldözés" jelenetéből. Szepesmindszent (Biátfalva, Betendorf, Bijacovce, Szlovák Köztársaság) írod.: MM. I. 599.; Pálóczi, 75. 202. Kun harcos lova XV. sz. eleje Kantár ábrázolása, melynek szíjait apró kerek véretekkel vagy szegecsekkel díszítették, kereszteződési pontjait pedig nagy, kerek ve­retek takarják. A Szent László-legenda „Üldö­zés" jelenetéből. Karaszkó (Kraskovó, Szlovák Köztársaság) írod.: MM. I. 79.; Pálóczi, 79. 203. Kun harcos 1419 Falkép, kun harcos készenléti íjtartóval a Szent László-legenda „Bírkózás"-jelenetéből. Az íj tartót a Gyulai íjászklub tagjai készítet­ték. Székelyderzs (Dírjiu, Románia) írod.: Radocsay, 216-217.; Pálóczi, 62. 204. Szentkirály késő középkori kun falu békéi­kének részlete XV. sz. Szentkirály, 4a. ház és a hozzá csatlakozó karámfal-alapozások. Az egymást átvágó árkok egy-egy külön periódust jelentenek. A négy helyiséges, ágasfás-szelemenes tető­szerkezetű, zárt tüzelőteres lakóház mögött az udvar egy részét később az állatok számára elkerítették. A karámfalak több­ször megújított, rövid életű építményeket jelentenek. Szentkirály (BK m.), Pálóczi Horváth András ásatása írod.: Pálóczi, 102., 117. 205. Jász szójegyzék 1422. január 13. után Garai Miklós nádor Fejér megyei birtokügy­ben ítélkezik. Az ítéletlevél hátlapjára való­színűleg egykorú jász. szójegyzéket írnak. (A Magyarországra települt jászok nyelvének legkorábbi írott emléke.) írod.: Györffy, 316-318. Kat. 205. 115

Next

/
Thumbnails
Contents