Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Pálóczi Horváth András: Nomád népek a kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon

alacsony, lapos kurgánok voltak, egymástól legalább 10-15 m-re, csoportosan helyezkednek el. Csak az igen előkelőeknek emeltek magas halmokat. A kunokrajellemző régészeti leletanyag főként kurgánsírokból származik: vaskos szájvasú csikózabiák, széles, egyenes talpalójú kengyelek, lószerszámra való csont szíjszorító lemezek, tegezhez használt csont függesztőfülek, réz bográcsok. Ugyanakkor a besenyő korszak egyes tárgytípusai is továbbélnek. A fegyverzet összetétele tükrözi a hadviselésben a XI-XII. században bekövetkezett változásokat, amelyek a nomádok fegyverzetében is éreztették hatásukat. A páncélzat használata a könnyűlovas hadviselésben is egyre inkább elterjedt. A XI. század végétől a steppei előkelők sírjaiban is megjelenik a védőfegyverzet: vassisak és sodronypáncél. A nyilak között gyakoribbak a nagyobb átütő erejű, acélozott típusok. A legfontosabb közeiharci fegyverek, a szablyák hosszúsága és súlya is megnő. A kun fejedelmek hallatlan gazdagságáról és széleskörű diplomáciai, katonai és kereskedelmi kapcsolatairól tanúskodik az Azovi-tenger partvidékén, a Csingulpataknál 1981-ben feltárt sírlelet, egy 40-50 év körüli férfi sírja. A halott öltözéke arannyal átszőtt bizánci selyemből készült vörös kaftán volt aranyhímzéses kék rátétekkel a felkaron és az ujjakon. Ezen kívül még öt, aranyhímzéssel és brokátszalagokkal díszített selyemkaftánt helyeztek a sírba, az egyik orosz miseruhából készült. A koponyán aranyozott véretekkel és drágakövekkel díszített kerek sapkát tártak fel. A mellen vastag elektron lánc feküdt, a bal lábnál fonott arany nyaklánc került elő. A lábaknál arany szalagokat is feltártak. A jobb és a bal kézen egy-egy drágaköves arany gyűrűt találtak. A jobb kézben kiegyenesített arany nyakperec volt, melyet valószínűleg korbácsnyélként használtak. Ezen kívül még aranyozott ezüst csattal és veretekkel felszerelt három selyemöv tartozott a ruházathoz, a csatok nyugati típusúak. A sír bal oldalán feküdtek a fegyverek: szablya, íj aranyozott ezüstlemezekkel borított készenléti íj tartóban, tegez öt nyíllal, aranyozott sisak, páncéling, kerek fapajzs ezüstlemez borítással, három kés. A bal vállnál aranyozott ezüst csésze és füstölő volt, ez utóbbi a XIII. század első felére keltezhető nyugati típus. A fakoporsón kívül a sír végében edények foglaltak helyet: amfora, palack és egy festett fajansz alborello, szíriai edény a XIII. század közepéről. A sírgödör körüli gödrökben öt felszerszámozott lovat tártak fel, a kan társzíjakat aranyozott ezüst veretek díszítették. A leletegyüttes még a tatárjárás előtt került földbe, a kun fejedelmek igen erős orosz, bizánci, nyugati (magyar?) és levantei kapcsolatairól tanúskodik, valamint a steppei fegyvergyártás és ékszer készítés igen magas színvonaláról. A dél-oroszországi kunok anyagi és szellemi kultúráját a sírleleteken kívül egy másik, reprezentatív emlékcsoport, a halottak tiszteletére emelt kőszobrok is megvilágítják. „A kunok nagy halmot emelnek a megboldogult felett, és szobrot állítanak neki, mely Keletnek néz, és a köldöke előtt serleget tart a kezében "írta Willelmus de Rubruk a XIII. század közepén. A dél-oroszországi steppén régebben ezrével álltak az elhunytat díszes viseletben, álló vagy ülő testtartásban, a messzeségbe révedő tekintettel ábrázoló férfi és női kőszobrok, melyek hasuk előtt összekulcsolt kezükben ivóedényt tartanak. A szobrok többségét az idők folyamán eredeti helyükről elhurcolták, összetörték, 29