Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

II. Az í-zés vizsgálata - Az í(i)-k gyakoriságát növelő megfelelések a sárréti nyelvjárásokban - Az í fonéma tájszavakban

körül, ma már azonban egyre többen úgy vélekednek, hogy az z'-t hordozó tájszavak besorolásától kár lenne eltekinteni. Különösen az í fonéma nyelvjárási gyakoriságának vizsgálatakor. Az igény sokféle példán szemléltethető. Az ídés melléknév minősítése és besorolása egyszerű eset: hangsúlyos helyzetbeli z'-ző morféma, nem tájszó, az ídés főnév viszont jelentésbeli tájszó ’szaharin; likőr’ jelentése okán, ahogy a csípél ’üt, ver valakit’ jelentésű ige is. Az összetett szó halhí ’halhéj’ sem í-zó alakja miatt, hanem jelentése okán tájszó: ’egymást félig fedve összerakott nádkévék’. A példákat sorolhatjuk tovább: kíkkű, szívanó, bocskorpíz, ebídvíka, darázsfíszék stb.

A tájszavakbeli z'-k a nyelvjárások különböző képződményei (vö. fírhang; gürdíny, ízík, fílcsiktűl; cserdít, kankarík stb.), és csupán a valódi táj szavak í hangjait kell úgy elfogadnunk, hogy nem tudjuk őket mihez viszonyítani (vö. Szathmári: PaisEml. 477). Ezért nem indokolható az z'-ket tartalmazó valódi tájszavakat a zárt z'-ző adatokkal együvé sorolni (Arany: ÖM. X, 559: hérisz, szérdik; Márton: MNyj. X, 27: ige, sipírla, zsdkmejík; Murádin: Nylrk. XXVIII, 41: Nagyszalonta: gombajíg, Bélfenyér: epliny, gáncsir). Csak a létük biztos, és az, hogy terhelik a nyelvjárásban az í fonémát: a jelentésbeli tájszavaknál azonban, mint láttuk, nem ez a helyzet. Ezekben, illetve ezek elő- vagy utótagjában felismerhető ugyan egy-egy z'-ző morféma, tájszóvá azonban az összetétel új jelentése(i) miatt válnak. „A valódi tájszavak keveset árulnak el önmagukról” (vö. Zilahi: MNyj. XXXV, 69), a jelentésbeli tájszavak annál többet. Akár egytagú, akár összetett szó a tájnyelvi lexéma, nem az z'-ző helyzetnek van szerepe a tájszói minősítésében. Szinkrón adatként nem kell etimont keresnünk, hiszen az z'-ző alapszó a nyelvjárási összetételben is egyazon eredetű: a morfémát tájszóvá nem hangalakja, hanem új jelentései avatják. Ezzel magyarázom, hogy a valódi- és jelentésbeli tájszavakban előforduló z'-ző adatokat felvettem az adattárba.

Megvallatásukra az elemző részben visszatérek.

46