Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

II. Az í-zés vizsgálata - Az í(i)-k gyakoriságát növelő megfelelések a sárréti nyelvjárásokban - Az í fonéma tájszavakban

Az adattár összeállításának szempontjai

1. Csak jelentésbeli és valódi tájszavakat vettem fel az adattárba. A szójelentést csak a jelentésbeli tájszavaknál adom meg, hogy jelezzem, nem egyszerű zártabbá válásos adattal van dolgunk (vö. zárt í-ző adat: elesís, lípís, lepíny; a tagelesís, éty tyúklípíssel, lepíny ’száraz tehéntrágya’ jelentésbeli tájszó). A jelentésbeli tájszavak többségénél stílusminősítés is értelmezi a besorolást (vö. elpusztíttya ’megeszi’ /tréf/; tököríszik ’lassan, körülményesen készül, csinál vmit’ /durv/ stb.).

2. Az adatoknak az esetek többségében az alapalakját és jelentését, valamint előfordulási helyét (rövidítve) adom meg (vö.gírbic ’a baromfi háta’ /Nsz Pl/), ha egyetlen adatban szerepel az í, akkor a szóalakot (vö. bűrhídnak ’nádkévékből összerakott egyszerű átjáró’ /Dv/; csíkászott /Sá/ stb.);- a szónak a forrásokban talált valamennyi, sokszor ismétlődő adatát nem, de a szócsalád különböző szófajú adatának egy-egy darabját számba veszem: bíjog, bíjogozás, bíjogozm stb.;- a forrásokban szereplő adatot változatlanul hagyom, ha a lejegyzés nem tükrözi is a kiejtést (például a hasonulást figyelmen kívül hagyja: megsímítják stb.);- a rövid i-s írásmód gyakran nem tükrözi a kiejtést (a források nagy része nem nyelvjárási, hanem néprajzi feldolgozás vagy javí- tatlan másodpéldány, melyekre a hosszú ékezetet nem rakta fel a szerző), ezért oda sorolom be őket, ahová valók az adattárban (vö. gurdíny ~ gúrdíny ~ gurdmy stb.);- a sárréti nyelvjárásokban a bíjog: bílyog, vígáj: vígály stb. nem alakváltozat, a j-s ejtés az általános, azért az adattárba a pontatlan lejegyzésű ly-os alak nem került be, csak a bíjog, vígáj;- alakváltozatként feltüntetem viszont az e-ző és é-ző adatokat, mert a Sárrét északkeleti részén vannak nyílt e-ző nyelvjáráscsoportok: fíreg IHpl ~ fíreg /Dv Pl/ ’ragadozó, például görény’; diliéi /Km/ ~ dílel /De Té/ stb.;

47