Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
II. Az í-zés vizsgálata - Az í(i)-k gyakoriságát növelő megfelelések a sárréti nyelvjárásokban - A köznyelvi í: nyelvjárási í azonosságának adatai a Sérréten
rát mutatják be, csupán példákat. A szemléltetés helyi tájszótárak esetében természetes, hangtani feldolgozásokban azonban kevés. Néhány példával arra mutathatnak rá csupán, hogy a kny.-i í: nyj.-i í azonosságnak több adata is van a nyelvjárásban, vagy hogy „a dunántúli nyelvjárásokban az ú, ű, í helyén általában a megfelelő rövid hang áll” (vö. Kiss J.: i. m. 10; Guttmann: i. m.), vagy részletesebben: „azok közé a jelenségek közé tartozik, amelyek életkortól, nemtől, foglalkozástól, beszédhelyzettől függetlenül jellemzőek a község lakóinak beszédére” (vö. SZABÓ J.: i. m. 41). A kny.-i í: nyj.-i í azonosság vagy a kny.-i í > nyj.-i i megfelelés jól megkülönbözteti, egyéníti a sárréti és dunántúli nyelvjárásokat, ezért úgy látom, részletezőbben, teljesebb adattárral célszerű bemutatni a jelenséget. Az í gyakoriságának monografikus feldolgozásakor minél több adattal kell bemutatnunk az egyezést és/vagy különbséget, hiszen egyik nyelvjárási régióban így, a másikban úgy módosítják a fonéma gyakorisági értékeit. Említettem: a tájszótárak oldaláról nézve természetes, hogy a nyelvjárás hangtani arculatának bemutatásakor csak néhány példával érintik a jelenséget (lásd Kiss J., Várkonyi I.), jelenségtanulmányokban azonban ez kevés. Deme László már több mint 50 éve írta, hogy probléma, ha egy tanulmányban „a köznyelvtől eltérő sajátságok felsorolása viszonylag teljes ugyan, a köznyelvvel egyezőké azonban nem” (vö. NyjKérd. 23). A hivatkozott nyelvjárások egyik csoportjában az azonosság, a másik csoportjában pedig az eltérés fontos megkülönböztető jegy, ahogy arra Imre is rámutatott (vö. i. m. 111), ezért elhagyásuk vagy kirekesztésük „az z-zés vizsgálatából” helytelen (vö. Károlyi M.: i. m. 348). Saját gyűjtésem sem teljes, kibővített forrásaimból ennyi adat került elő, adattáram így is jelzi, hogy a sárréti nyelvjárásokban az z'-ket a köznyelvivel teljes azonosságban találjuk. A hangsúlytalan helyzetbeli adatok közé felvettem az -ít képzős igéket is, mert hosszú í-s használatuk általános, szemben a dunántúli nyelvjárá35
