Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

II. Az í-zés vizsgálata - Az í(i)-k gyakoriságát növelő megfelelések a sárréti nyelvjárásokban - A köznyelvi í: nyelvjárási í azonosságának adatai a Sérréten

ság igazolásához A magyar nyelvjárások atlaszának adatait, Végh József Sárréti népmesék és népi elbeszélések című gyűjteményét, valamint a többségében magam készítette nyelvjárási beszédfelvételek lejegyzett szövegeit dolgoztam fel. (A beszédfelvételek egy része a Nyelvtudományi Intézetben archiválva van.) A kny.-i í: nyj.-i í azonosság püspökladányi adattárát egy korábbi tanulmányomban már közzétettem (vö. MNy. CII, 345), ezeket is beépítettem az adattárba. A többi sárréti helyi nyelvjárásban ezek a megfelelések megközelítően hasonló súlyúak. Hangsúlyozom, nem teljes az adattár, az adathiány miatt most ez a kép állt össze, de ez is gazdagabb, mint az eddig közzétett adattárakban.

Csak a nyelvjárásokban rendszeresen használt (aktív) szavakat vettem számba: a sí, stílus, tartósít ’befőz’ stb. nincs az adatok között, ezek nem tartoznak a nyelvjárást beszélők mindennap használt szóanyagához. Felvettem viszont (másképpen: itt vettem számba) az -ít képzős igei származékokat, ezek ugyanis mindig hosszú A vei hangzanak (vö. hígít,pérdít, telepít stb.).

Az adatok kettőshangzós alakváltozatának jelölésétől részben eltekintettem (lásd írao, kígyou ~ kígyóu stb.), hiszen a köznyelvi í nyelvjárási megőrzése a vizsgálat tárgya, ehhez pedig a kettőshangzók pontos jelölése nélkül is forrásértékű az adat. Ha egy adat van, és abban diftongus található, akkor a kettőshangzós alakváltozatot vettem fel.

A kny.-i í: nyj.-i í azonosság adatainak bemutatása az Azéssel foglalkozó tanulmányokban ellentmondásos. Nem mondhatjuk ugyan, hogy az í fonéma gyakorisági értékeinek vizsgálatakor nem érintik a szakemberek (vö. Fekete E: Nyr. 107: 388; Guttmann: Anyanyelv, dialektus, kétnyelvűség, oktatás. Szombathely, 2005. 74, 109; Imre: MMNyjR. 111-112; Kiss J.: MihTsz. 10; Károlyi M.: Nyr. CIV: 348; Márton Gy.: MNyj. X: 66, 75, 77, 80; Szabó J.: NkNyj. 41; Várkonyi: BüTsz. 10; Zilahi: MNy. XCII, 344; Linguist. 19: 133), de a jelenség nem megközelítően teljes adatso34