Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/3. - Szövegmutatványok a Sárrét-vidék öt pontjáról (Békés, Biharnagybajom, Biharugra, Doboz, Sárrétudvari)
Német Sándor (72) Végh József (gyűjt, és közzéteszi): Sárréti népmesék és népi elbeszélések. Mese. Debrecen, 1944. 135. (részlet). Biharugra A féltékeny ifjú és a kacér lány It törtínt tűllünk nem nagyom messzi, Okány és Madarász koszt, orosi érdedbe. Az orosi gazdatisztnek a fiiját hálva találták. Szívébe vaót éty teőr. És ha méktanálták, hírt attak az idésapjának; asz kiment, mégníszte a fiját és asz monta, hogy nem szabat hozzányúlni. Úgy vigyík szípén a szobájába, hogy a teőrt még ne sércsík. Úgy is tettek. Asz kérte a fijának az édésannya: Mit akarnak vele így? Asz felelte a férje: Ity tuggyuk mek, ki vaót a fija gyilkossá. Úgy is tettek. Eleősször a cseléccsígét félszaólították, hogy afijatal halót mellet vonújanak el minnyájá. Ez még is törtmt. Asztán jaó baráttyajit, haragossajit, Madarásznak az összes lakossajit, Okánnak. Méksé írtek él semmit. Nem tuthatták még. És ekkor elvonult mellette az édésannya, a tesvírhúga. Akkor asz monta a fijúnak az édesapja: Praóbájják még a kedvessit, ha el tudnák hívni, hogy élménne mellette. És sikerűit is. Mikor bement az ajtaón a lány, akkor monta még a fijúnak az édesapja, hoty hoty tuggyák mék, ki léssz a tettes. Mér ha bűnös valaki, akkor a vír a teőr mellet pusít, ha pedig nem, mék sé moccan csak hogy azeleőtt. De mikor a lány a fijú szobájába lípét, megindult a vír pisítam, annyira, hogy a teőrt is kivákta. Akkor monták: itt a tettes. Asz kérdésztík a lányiul, hogy mír tétté észt. - Ű nem tette, hanem az heösmeri, hogy a teőr az övé, nagyö szerelmes vaód bele és ű nem tutta viszonozni. Ere a fijatalembér asz monta, nem bírja átílni, inkább elpusztíttya magát. Ere a lány asz monta: It van a teőröm, ászt is odadom, ha észt akarod. — Saját maga szúrta a szívibe a teőrt, nem é. Én csak annyit monthatok, hogy jáccottam a legínnyél, mint cica az egéréi. 148
