Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/3. - Szövegmutatványok a Sárrét-vidék öt pontjáról (Békés, Biharnagybajom, Biharugra, Doboz, Sárrétudvari)
ejtésbeli használatuk azonban a XX. században is tart, s minden bizonnyal még jó ideig meg is marad.3 Békés A békési árvíz ... ötéves vóutam és akkor vóut a nagy árvíz. Ennél ém mint ötéves gyermek a szülejimmel eggyüt vettem riszt, útyhogy karcfogva vezettek ki. A harangozást beszüntettík, kidobolták, hogy a kössíg lakossága kíszüjjo fel ára, hotyha a harangot félreverik, akkor bejött a víz a kössigbe. Lápot csinájjanak, meg lehetőüsík szerint a bútorokat farakásokra, mek fákra rakják fel az udvaronn. A mi udvarunkon is vóut körülbelül két öl farakás, hát a nagy lajtorját eggyik vígihe, ára tettík a szülejink, a másik vígit peg, vóut egy nagy epérfa, oszt ára kötöttík fel. Asztán a kössigbe azír nem törd be a víz, mér közbe Csaba alatt a Maróunál szakai ki a párt. így osztán a városnak a Főüdvár felé eső ríszit öntötte a mostani, már akkor meglévőit főüdvári vonalon... A juhokat kihájtották. Az a terület otpusztaság vóut mind. Ami lakosság vóut tanyágba, asz kimenekült mind. Ez a csöüsz, hogy ot maratt, ennek nem szabad vóut éjönni, esz csóunakokon mentettík ki. Ászt is tudom, hogy a felesíge, mek három jánya vóut, amit a csóunagbúl kihosztak. Bútorokat, sublóutot odatettík az ípülőü körgátra. Én csak örömmel nísztem, hogy a víz csobogot, mikor hajóusztak. Ém mint ötéves gyermek nem is tuttam értíkélm a jelentőüsígit. Ész körülbelül, amint visszaemlíkszem, két hónnapig jártam ki nízni a vizet. Akkor oszt élhírlett, hogy élszalattak a katonák, mér vóutak itten ulánusok. Elrendéltík ükét. Batizi Ferenc (60 éves) Végh József (gyűjt, és közzéteszi): Sárréti népmesék és népi elbeszélések. Debrecen, 1944. 49-50. (részlet). 1 A szövegben található két név és rövidítés feloldása a következő: Hajdú 16, 19, 22, 23: Hajdú Mihály: Nyelvjárástörténeti szövegek és följegyzések a XVIII- XIX. századi Békésről. Budapest, 1983; Szabó 278, 284,294, 297: Szabó István: Az í-zés esetei a békési nép nyelvében. MNny. III, 275-304. 145
