Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Néhány kiemelés röviden - Í-ző góc-e a Sárrét-vidék?

évben legalább három társadalmi változás rostálta meg a földrajzi neveket és tájszavakat. A tájszavak fontos hányada csak alkalmilag, emlékezésekben kerül már elő. Körükben is jelentősen csökkent a tájszavak használata: elveszett, korszerűtlenné vált a denotátum, nem él a szó sem.

b) Megfigyeléseim és vizsgálataim azt mutatják, hogy az z'-zés a sárréti nyelvjárásokban - az e-ző és é'-ző nyelvjáráscsoportokban egyaránt - a nyelvjárási beszédnek ma is erős jelensége. Másképpen szólva: a korábbi állapothoz képest a mai nyelvjárási /'-zésben kis mértékű bomlás és erős megőrzés tapasztalható. Ellentétes tehát a tendencia, mint ami a szóhasználatban észlelhető, bemérhető. A kettős alakok é-ző formái például (vö. éggyetértís ~ éggyetírtís, eléjbe ~ ehbe ~ elébe, enyím ~ enyim ~ enyém, ér észté ~ éríszte, íszrevész ~ észrevesz, gyíren ~ gyéren ~ gyérén, fik ~ fékező stb.) a bomlás jelei és a köznyelv felé mutatnak.

A tapasztalható enyhe bomlás (az z'-ző alakok visszaszorulása toldalékokban: egyik > egyén) ellenére sem mondhatjuk, hogy az z'-zést olyan állapotban találtuk, amelyből a jelenség gyors pusztulására kellene gondolnunk. Az z'-zés pusztulását - mivel minden helyzetben lényegében bomlatlanul csak a legidősebb emberek nyelvhasználatában van meg - a nyelvjárást eredetien beszélők elhalása hozza magával anélkül, hogy a köznyelv alapvetően megrendítette volna a jelenséget. A középső korosztály beszédében van ugyan z'-zés, de ez már nem az igazi.

Leíró tanulmányban a bomlás erősségére utalnia kell a szerzőnek.

7-ző góc-e a Sárrét-vidék?

Több helyen utaltam arra, hogy az atlaszadatok, a forrásjegyzékben szereplő munkák és saját gyűjtéseim-vizsgálataim azt erősítik, hogy a Sárrét-vidék erősen z'-ző tájegység. Különböző

140