Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Mit vizsgáljunk?

ídésapám ~ idésapám stb.). A váltakozás eddig sem volt ismeretlen, ma annyival jobb a helyzet - fontos többletnek tekintem hogy az eddig számon tartottaknál több adatban és több megfelelésben kimutatható. (Nem nő az adattár az z-zés hangsúlyos és hangsúlytalan helyzeteinek méretére, de korábbi önmagához képest jelentősen több.) Az egyik tanulság tehát az, hogy az é : í megfelelés nemcsak az é zártabbá válásának adatait takarja, hanem a morfémák egy nagyobb csoportjában az í ~ i váltakozást is. A másik, ezt kiegészítő tapasztalat, hogy az í ~ i váltakozás éppúgy több adatcsoportban tetten érhető, mint az i ~ í váltakozás. Kár lenne nem rendszerezni, feldolgozatlanul hagyni őket. A részletekre másik fejezetben visszatérek.

3. Az adattárat nézegetve látom, hogy a toldalékokbeli z-zés vizsgálatával is érdemes részletezőbben foglalkozni. Egyrészt, mert a toldalékok /"-zésére eddig összeállított adattárak nagyon szűkösek, két-három adatos szemléltetésre vállalkoznak, nem látjuk belőlük a toldalékokbeli í-zés erősségét, területi szóródását. (Az atlaszban vannak részletező sorok, de kevés.) Az összegyűjtött z'-ző anyag keveset mutat a változásokból, arról például, hogy az ikes igék jelen idő felszólító mód e. sz. 3. személyű személyragja miként terjeszkedett át a nem ikes ragozásúakra is, azt sem, hogy napjainkra miként bomlott meg a korábban általános egyik-, mennyik állapota. Figyelmesebb, többszöri meghallgatás után felismerhető, hogy az -é birtokos személyjel i ~ í váltakozásban is megjelenik: a fejit mellett másik nyelvjárásban vagy ugyanott hallhatjuk a fejít változatot is. Vagy hogy a toldalékszerű -e kérdőszócska esetében is tapasztaljuk, hogy a gyakori i-ző alakváltozat i ~ í-s váltakozásban is előfordul. Behatóbb vizsgálat sok olyan változattal lep meg bennünket, amelyekből eddig keveset részletezett a dialektológia. Közelebbről vizsgálva a jelenséget, ez a vizsgálati csoport is tanulságos részletekkel szolgál. Következésképp érdemes továbblépni a gyűjtésben és feldolgozásban egyaránt.

128