Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Mit vizsgáljunk?

minősíthető 150-200 éves z'-ző anyagot meg kell becsülnünk, hiszen szerepük lehet egy vizsgált területen arra nézve, hogy van-e előzménye egy település vagy terület mai z'-zésének. Többre nem kell gondolnunk. A történeti vizsgálat fontos a maga helyén, de 2-300 éves történeti anyag jelenségvizsgálatban csak következetes lokalizációval használható. A nyelvtörténet több helyen rámutatott már, hogy a szinkrón z'-zés összegyűjtött és jól rendezett anyagát milyen részletkérdések vizsgálatához lehet hasznosítani (vö. Benkő: NyjTört. 57-58).

Van éppen elég vizsgálni való az z'-zés szinkrón anyagában. A zártabbá vált z'-k a szinkróniában is sokféle vizsgálatra kínálnak anyagot, a tömbök terjedelmes anyagában bőven van elemezni való.

1. Kérdés például, hogy a tőszavakbeli z'-zés változatlan marad-e, ha az alapszó összetétel(ek) utótagja lett? Mit mutatnak a szócsaládok (képzett szavak és összetételek), ha az z'-ző alapszó összetétel elő- vagy utótagja lett? Vagy, ha az előtag is, az utótag is z'-ző?

Tapasztalataim, csoportosításaim azt mutatják, hogy a Sárréten az adatok többségében az z'-ző morféma minden helyzetben z'-ző marad, bár itt is „lehet különbség a jelenséget hordozó morfémák állományában” (vö. Imre: MMNyjR. 121). Vagyis nem mondhatjuk, hogy a helyi nyelvjárások mindegyikében azonos az z'-ző szóanyag. Terjedelmesebb példatárból megtudjuk, hogy vannak morfémák, melyeknek csak egy-két z'-ző adatával találkozunk, és nem is adathiány miatt, van olyan adatunk is, amelynél következetlenséget vagy elírást (?) találunk (vö. árnyékszík /Zsa/ ~ árnyíkszék /Hp Pl/ stb.). A következő példákat úgy válogattam össze, hogy az z'-ző szóalakot olyan összetételekben mutassam be, amelyekben a címszó z'-ző és e/é-ző, és ez az adottság az összetételekben is megőrződik (derík ~ dérík /fn/: deríkajrúl /Bé/, déríkfájás /Bú/, deríkszég /O/, szekérderígba /Hp/ ~ szekérderígba /Pl Sá Su Sze/, fadérígbúl /Do/; jíreg ~ fírég: fíreg /Hp Kony Mp Zsá/ ~ jírég /Do Fgy Fö Ko K-S O Pl Su Sze/, büdösfíreg /Zsa/; kenyír

126