Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)

Összegzés

kel rendelkeznek Mezőberény - és a táj - XIX. század második felének agrártörténetére, néprajzára vonatkozóan. Jeszenszky Károly kiváló gazdaként kezelte az egyház és sa­ját földbirtokát, szervezte meg a termelést. A munkaszervezetet illetően a társadalom rétegzettsége válik ismertté (kocsis, tanyás béres, napszámos, kapás, részes arató, feles és harmados földmű­velő stb.). A javadalmazás, a bérezés sok érdekességet, néprajzi vo­natkozásokat is magában őriz (pl. a viselet vonatkozásában az új és javított „fejelés” csizma, a szűr, a fekete bunda, a posztó ujjas kabát, a „fekete bárány bőr sipka”, a kalap, a bekecs vagy a „bőr békés”, a lajbi vagy „lajbli”, a pruszlik vagy „puszii”, a „fehér ruha: egy ga­tya és ing”, a „magyar nadrág”, a kapucni vagy „kaput gallér” stb.). A termesztett gabonafélék sorában felbukkannak a nemesített faj­ták. A szomszédos Orosházán élő, majd Telekgerendáson gazdál­kodó Mokry Sámuel evangélikus lelkész járt elöl e munkálatokban, s a „mokrai búza” az ő tevékenységét fémjelzi. Jeszenszky Károly igyekezett élni az adott lehetőségekkel, termeszteni a korszerűbb­nek minősülő, jobb termelékenységi mutatókkal rendelkező faj­tákat, mint például az ausztrál búzát, a kanadai és szibériai fajta zabot. A szőlészet terén nagyon fontos, hiánypótló ismereteket tudunk meg a XIX. század közepére vonatkozóan. A századvé­gi amerikai szőlőtetűvész (filoxéra) elpusztította Magyarország jelentős területeinek szőlőkultúráját, nemcsak a hegy- és domb­vidékek, de az Alföld, így a Tiszántúl, nevezetesen Mezőberény kötött talajon virágzó szőlészetét is (tudjuk, hogy a Duna-Tisza köze vidékének homoktalaja immúnisnak, ellenállónak bizonyult a filoxérával szemben). Jeszenszky feljegyzéséből ismeretesek a régi fehér és vörös szőlőfajták („francus”, „fehér góhér”, „dinka”, „sárfejér”, „szátoki magyar”, „margitta”, „cirfandli” stb.). Helyüket felváltották az ellenálló, igénytelen, direkt termő amerikai fajták. A számadáskönyv értékes részét alkotják a termelési eredmé­nyek. Az első évtizedekben a régi mértékegységekkel számolt Je­53

Next

/
Thumbnails
Contents