Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)
Gazdálkodás - Termesztett növények, termés
szlovák falvak is elfelejtik most már e növénnyel szemben táplált, velük született gyűlöletüket, és gyakran keresik. ”67 A XIX. század végi nagy filoxérajárvány előtt ezen a vidéken is jelentős múltja volt a szőlészetnek és a borászatnak. Például a szomszédos Gyomán, a Körös folyó kanyarulataiban, a zugokban lévő kertekben is művelték, amely viszont a szőlővész pusztítása után szinte nyomtalanul eltűnt - legalábbis a termesztett régi fajták vonatkozásában.68 Skolka írja a XIX. század első feléről az alábbiakat: „többnyire csak vörösbort termelnek; nem mintha fehéret nem tudnának préselni, mivel a szőlők fehér, vörös és kékvörös színűek; hanem mert a helybeli paraszt különös előszeretettel ragaszkodik a vörös bőrszínhez, éppen ezért a mustot a préselés előtt 14 napig is állni hagyják a törkölyön, és bort azon felül még színezik, hogy ezáltal csakis igazán sötét színt és száraz, savanykás ízt nyerjenek,”69 Id. Jeszenszky Károly számadáskönyvében dokumentálja a filoxéravész előtt létező szőlőfajtákat is 1859-ben. A laposi kertben lévő szőlősben a fehér fajták közül a „dinka” (kövidinka) és a „sár fejér” (129, illetve 129 tőke) volt többségben a „fehér góhér” (53 tőke), a „szátoki magyar” (60 tőke), a „margitta” (24 tőke) és a „budai mézes szőlő” (22 tőke) mellett. A vörösbort adó szőlőfajták között megtalálható a „fekete góhér” (30 tőke), a „czirfandl” (43 tőke), a „francus” vagy kékfrankos (129 tőke) és a „fekete kadar” (72 tőke). Ezeken kívül 14 „ismeretlen” fajtát is említ, de nem tudjuk, hogy fehér vagy fekete szőlőről van-e szó. A direkt termő fajta is jelen van már ekkor a szőlőkultúrában. Jeszenszky szőlőjében 13 tőke „izabella” található. A XIX. század végén a hagyományos fajták kipusztultak, helyüket az Izabella mellett az igénytelen amerikai direkt termő szőlőfajták (Otelló, Delevár stb.) vették át a laposi kertben is. 671. m. 127 68 NOVÁK 1977 69 SKOLKA i. m. 128. 45
