Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)
A huszárság Aradra menekülése és Gyula utolsó ostroma
asszony kíséretében levelet hozott be a várba. Az alispánt a neki címzett levélben - amit az özvegy gyermekei találtak meg - Sebestyén István (!) mint II. Rákóczi Ferenc kapitánya felszólította, hogy bántatlanság ígérete mellett adja át számukra a várat.114 Hamarosan a kuruc vezér két követe is megjelent, de azokat csak hosszas, két órás várakozás után engedték az alispán elé. A vármegyei és uradalmi tisztviselőkkel megtartott haditanács a vár védelme mellett döntött, és az éjféltájt fogadott követeket elutasító válasszal bocsátották vissza Sebestyénhez. A kurucok első támadására reggel került sor. A kapus és néhány hajdú megsebesült, egy Kecskés nevű nemest pedig a túriak vágtak le, de a támadóknak is voltak veszteségeik. Az egyik várvédő nemes a következőket jegyezte fel naplójában az ostromról: „A latrok közül sok esett sebbe, sok ott is maradt az árokban. Egy taraczkost elnyomtak a hajdúk,115 tőlünk oda vészé a jó Kecskés úr, leránták a túriak.”116 A sikertelen ostromot követően a kurucok visszavonultak, és eltemették elesett társaikat. A második támadásra május 4-én, éjjel egy óra tájban került sor, de a védők ezt is sikerrel visszaverték. Hajnalban Sebestyén ismét felszólította a védőket a vár feladására, követével azonban szóba sem álltak, egy várvédő hajdú pedig lelőtte. Erre a felkelők általános rohamot indítottak, de kapitányuk rögtön megsebesült a karján, hét támadó fogság114 Már a levél másolóinak, ill. továbbküldőinek is feltűnt, hogy az Sebestyén István kapitány nevében íródott, holott köztudomású volt a kuruc vezér valódi keresztneve. Sebestyén később azt állította, hogy a pátenst az ő tudta nélkül a sarkadi kurucok vezetői - Pap Gáspár, Dómján Miklós, Tokaji György stb. - írták, és juttatták be a várba. Mindenesetre elképzelhető, hogy Sebestyén valóban nem volt jelen a pátens megszövegezésekor, és az őt minden bizonnyal személyesen nem ismerő íródeák elvétette a keresztnevet. Érdekességként még meg kell jegyeznünk, hogy a felkelés résztvevője volt Sebestyén Mezőtúron élő bátyja is, aki történetesen az István keresztnévre hallgatott, s talán éppen ez tévesztette meg a levél íróját is. 115 A vár egyik pattantyúsáról lehet szó, akit az ostromlók öltek meg. 1,6 K. PAPP 1865. 45.
