Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

Bevezetés

az 1735. évi eseményeknek.3 Szabó terveiből sajnos semmi sem lett, mások viszont szerencsére valóban foglalkozni kezdtek a témával. Szilágyi Sándor már alig három év múlva megjelentette a felkelők kivégzéséről készült magyar nyelvű nyomtatott beszámolót, valamint a Péró veszedelme című históriás ének egyik változatát, s így Bállá Nagykőrösi krónikájává] együtt megvetette alapját az 1735. évi események szakirodaimának.4 Hamarosan a felkelés történetének első monografikus összefoglalása is elkészült. Az eseményeket leginkább Bihar vármegye levéltára alapján felvázoló K. Papp Miklós munkáját 1865 elején a Kolozsvári Közlöny hozta le folytatásokban, s nemsokára önálló kötetként is megjelent.5 Néhány évvel később Zsilinszky Mihály vállalkozott a feladatra, leginkább a Békés vármegyei közgyűlés iratanyagának a feldolgozásával. A békéscsabai születésű történész egyébként több munkájában is foglalkozott a témával.6 Érdekes ugyanakkor, hogy a Rákóczi-szabadságharc történetének első számú hazai kutatója, Thaly Kálmán mindössze egy Zsilinszkyvel közösen írt rövid közleményben érintette a felkelés történetét,7 de országos szinten is csak egy békési és bihari kötődésű történész, Márki Sándor jelentetett meg néhány korábbi munkája után kitűnő monográfiát.8 Márki egyébként a későbbiek során is több alkalommal kitért a felkelés történetére.9

3 SZABÓ-SZILÁGYI 1856.

4 SZILÁGYI 1859.

5 K. PAPP 1865.

6 ZSILINSZKY 1876; ZSILINSZKY 1881 (a rácok által Csabán, Békésen, Körös- ladányban és Fáson a lakosságnak okozott kár tételes kimutatása); valamint érintőlegesen: THALY-ZSILINSZKY 1870 (Zsilinszky itt az 1753. évi mozgalom ügyében hozott ítéletet közölte).

7 Uo. (néhány Károlyi Sándorhoz írt levél, ill. Károlyi naplójegyzetei a felkelésről); lásd még: VÁRKONYI 1961. 135, 154, 376, 448.

8 MÁRKI 1893. A felkelés történetéről egyébként először a Sarkad történeté ben írt Márki Sándor - leginkább Bállá Gergely krónikája alapján -, azt követően pedig zz. Aradi Közlönyben értekezett a témáról. MÁRKI 1877; MÁRKI 1886.

9 MÁRKI 1895; MÁRKI 1910; MÁRKI 1924.

10