Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

Bevezetés

Szerb részről első ízben a felkelés történetét Szavits Milán (Milan Savié) dolgozta fel az 1876-ban megjelent összefoglalásában, később pedig Radonics János (Jovan Radonic) jelentetett meg fontos forrásközleményt. Érdemes még megemlítenünk, hogy a 19. század végén Gyukics Ábrahám (Avram Djukic) tábornok is jelentős kutatást végzett a témában, bár eredményei nem jelentek meg; a Torontál megyei Kláriban született Milutin Jaksic pedig 1902-ben írt a témáról a karlócai kiadású Bogoslovski Glasnik hasábjain.10 Az elmúlt évtizedekben a felkelés történetének legkiválóbb szerb ismerője, a nemrégiben elhunyt Slavko Gavrilovic akadémikus adott ki számos, addig nem ismert forrást.11

Az elmúlt évszázadban hazánkban mindössze Hadrovics László jelentetett meg figyelemre méltó összefoglalást a témában, munkáját Márki Sándor írásának méltó folytatásának is tekinthetjük.12 A felsoroltak ellenére a felkelés történetének mindmáig számos, feltáratlan vagy csak alig ismert részlete van, Hadrovics összefoglalása óta pedig csupán kisebb eredmények születtek - leginkább az egyes helytörténeti kiadványok hasábjain.13 Az el10 SZAVITS 1876;JAKSIC 1902; RADONIC 1923; Gyukicsról lásd MARGALITS 1918. 637-638.

11 GAVRILOVIC 1968; 1985; 2002; 2004. Az újabb szerbiai eredmények közül lásd még: RADUSINOVIC 1998.

12 HADROVICS 1951. Sajnos, az adatokban bővelkedő munka csak jegyzetek nélkül, népszerűsítő formában jelenhetett meg, ami azért is kár, mivel számos, korábbi feldolgozásokban nem szereplő epizódról ő adott először hírt. Legtöbb forrását azóta sikerült beazonosítanunk. Itt szeretnénk még kitérni Maday Pál két kiadást is megért összefoglalására. Ez utóbbi csupán Márki és Hadrovics kutatásainak és megállapításainak rövid összefoglalása, újat nem mond, mindössze Karácsonyi János kitűnő vármegye-történetének (KARÁCSONYI 1896) néhány adatát idézi. MADAY 1957; 1960.

13 PAPP I. 1986 (a kurucok ellen fegyvert fogott jászkun nemesi felkelők névsora); GOMBOS 1990 (a Vértesi Mihály szentandrási bíró lelövéséről készült 1753. évi tanúvallatási jegyzőkönyv); SERES 2005a (Szegedinác Péró és Szilasi István barátsága); ELEK 2006 (a felkelés nagykunsági eseményeinek összefoglalása); SERES 2008 (Matolay Pál élete). Papp Sándor a felkelés külpolitikai (törökországi) szálai kapcsán foglalta össze az eseményeket: PAPP S. 2003.

11