Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

Mázán László a jaminai evangélikus templom tornyát ábrázoló grafitrajza

Jamina a város minden terhében köteles osztozni, de viszonzásul semmi előnyben sem részesül. A jaminaiak képviselői, Szeverényi András, Kesjár Mihály és Bartolák György Literáty Ödön budapesti ügyvédet és országgyűlési képviselőt bízták meg az ügy képviseletével. Ennek fejében a leendő község képviselői ígéretet tettek, hogy Jaminát - hálájuk jeléül - Literátyfalvának kívánják elnevezni.

Az önállósodásért vívott küzdelem több évet vett igénybe, de Jamina, mint község, sosem vált önállóvá. Néhány jelentősebb engedményt azonban sikerült kiharcolniuk. Piacot jelöltek ki, modern fecskendőt kapott a városrész, az 1875-ben épült templomot órával szerelték fel és Jamina jegyzői állást is kapott. A városrészt 1898-ban a meggyilkolt királyné tiszteletére Erzsébethelynek nevezték el, de Békéscsaba lakosai körében az eredeti Jamina elnevezés él továbbra is.

Ando György

161