Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1877 Munkácsy a történelmi festészet útján: a Milton

i8?7 Munkácsy a történelmi festészet útján: a Milton Munkácsy Mihály 1877 augusztusának harmadik harmadában a Milton az Elveszett Paradicsomot diktálja leányainak című fest­ményén dolgozott, amelyen történelmi témát ágyaz realista keretbe. Festményén az angol barokk irodalom kiemelkedő képviselőjét ábrázolja előkelő világirodalmi pozícióját megalapozó Elveszett Paradicsom című művének diktálása közben. A vak szerző­nek leányai segédkeznek az eposz papírra vetésében. 1667-et írunk. Munkácsy részéről nagy odafigyelést igé­nyelt a Milton, mert a korábbiakban nem lépett a kosztümös történeti kép műfajának területére. A nagy kép festése közben kisebb munkába is belefogott, amelynek mielőbbi eladására számíthatott felesége. Egy Pá­rizsban kelt levelében ekképpen válaszolt Cécile sürgetésére: „Híreket kérsz Milton felől? Ezért vagyok Párizsban, de ha meg akarom kapni a kis kép árát, meg is kell csinálni. Hogyan képzeled el, hogy egyszerre két képet fessek? Talán, hogy jobbkezemmel a Miltonon bullái a másikon dolgozzam - ez drágám nem éppen így megy.”1 A Milton a vártnál is hosszabb előkészítő munkát igényelt. A Mester feleségének az alábbiakat írta: „..azzal is foglalkozom, hogy modelleket keressek és jelmezeket tanulmá­nyozzak. Habár az utóbbiakért Londonba 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válo­gatott levelei. Budapest. Művelt Nép Könyvki­adó, 1952. 97-98. p. ♦ Munkácsy Mihály: Tanulmányfej a Milton főalakjához (1877; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) UGYANEKKOR TÖRTÉNT Miközben Munkácsy nagy energiákat fektet a Milton az Elveszett Paradicsomot diktálja leányainak című festményének előkészítésébe, a békéscsabai ro­konokat családi tragédiák sorozata éri. 1877. július 4-én meghal a festő nagybátyjának legkisebb gyerme­ke, a csupán négy és fél esztendős Reök Aba. Reök István szörnyű döntésre szánja el magát, 1877. július 9-én kioltja életét. A szomorú és hátborzongató részletektől sem mentes esetről teljes részletességében tájékozód­hatunk a Békésmegyei Közlöny hasábjain az Öngyilkosság című írásban: „Szorult szívvel vesszük kezünkbe toliunkat, hogy e szomorú eseményt leírjuk, mely Csabát s egész Békésmegyét megrendité. Reök István b.-csabai kir. köz­jegyző, megyei nyilvános életünk egyik fárad thatatlan bajnoka, a »Békésmegyei Közlöny« ez év elején volt szerkesztője, Munkácsy Mihály hires festő hazánkfiának nagybátya, f. hó 9-én reggel halva találtatott a Körös-parton, nem messze a várostól. Duplacsövű fegyverrel kétszer magára lőtt, egyszer oldalbordájába, egyszer szájába és - nem halt meg, sőt volt annyi ereje, hogy a puskát egy fához támasztható, kalapját a puskacsövére és a Körösbe vesse magát, hol a keresett halált megtalálta. Öngyilkosságának oka nem tudatik, de minthogy legkisebb figyermekét, kit gyöngéden szeretett, két nappal tette előtt temették: ezt kell legközvetlenebb oknak tartani, mely őt e rémitő lépésre bírta...”1 1 Név nélkül: Öngyilkosság. Békésmegyei Közlöny 4/55. 1877. július 12. [3. p.| MUNKÁCSY CAPRICCIO

Next

/
Thumbnails
Contents