Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1877 Munkácsy a történelmi festészet útján: a Milton

i

ÍM1

♦ A Francia Köztársaság Becsületrendjének gombjai Munkácsy hagyatékából, a polgári személyek hétköznapi viseletéhez (1877: Munkácsy Mihály Múzeum) ♦

kellene mennem, ahol a Nemzeti Múzeumban megkapnám a kellő felvilágosításokat."2

A Békésmegyei Közlöny Reök István tragédiája után alig több mint egy hónappal később örömhírrel szolgál olvasói számára, de úgy érzi, kénytelen emlékeztetni Reök István szörnyű halálára is a Kitüntetés című híradásban: „Istenben boldogult Reök István csabai volt közjegyző testvéröcscse, Munkácsy Mihály magyar festész a frunczia

2 Idézi: Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptur. Szerkesztette: Gyarmati Gabriella. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 2014. 251. p.

becsületrend lovagjává neveztetett ki.”3 Munkácsyt a következő esztendőben, az 1878-as Párizsi Világkiállításon a Miltonnal elért sikere nyomcin emelték korábbi lovagi rangjából tisztté, majd 1890-ben megkapta a parancsnoki fokozatot is. (Kiemelkedő művészi teljesítményéért a XIX. században több jeles magyar is elnyerte a Francia Becsületrendet: Liszt Ferenc. Székely Bertalan, Zichy Mihály és Vágó Pál. Többen közülük Munkácsy Mihály baráti köréhez tartoztak.)

3 Békésmegyei Közlöny 4/65. 1877. augusztus 16. |3. p.j

A posztimpresszionista Paul Cézanne (Aix-en-Provence, Franciaország, 1839. január 19 - Aix-en-Provence, Franciaország, 1906. október 22.) 1877-ben festi a Szépművészeti Múzeum egyik büszkeségének számító, A tálaló című képét. A ma már Marseille-hez tartozó kikötőben, Estaque-ban született mű a Cézanne-életműben hangsúlyosan megjelenő csendélet műfaj tradicionális kompo- nálási módot követő darabja.

♦ Paul Cézanne: A tálaló (1877; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦

85

MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA