Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1874 Újabb kirándulások: utazás Temesvárra és Aradra
Újabb kirándulások: utazás Temesvárra és Aradra 0 A festő szeptember 25 és 29 között újabb kirándulásokat tett Cécile-lel. Először Temesvárra utaztak, ahol az 1862-ben Buziáson megismert Ormós Zsigmond, Temes vármegye főispánjának vendégszeretetét élvezték, majd meglátogatták Munkácsy egykori mesterét, az akkor Nagyváradon élő Szamossy Eleket. Amikor Munkácsy hazaérkezett Csabára, épp Békés megyében tartózkodott a még Gyulán megismert ifjúkori barát, a szintén a bécsi és a müncheni akadémián tanult Gyulai (Kratochvill) László (Gyula, 1843. szeptember 6 - 1911. május 7.) festő is. Gyulai László így írt találkozásukról: „Miska nagyon elkeseredett, hogy az .éjjeli csavargók’nem részesültek a bécsi világkiállítás magyar osztályán abban a méltatásban, mint az alkotás érdemelte volna. Kimentünk a nyíres erdőbe, leheveredtünk a fűbe, s Miska erősen panaszkodott. (...) Megpróbáltam vigasztalni Miskát, de nagyon nehezen ment. Bújában, keservében azután festett egy kukoricaföldet, olyan igazi, valóságos borongás magyar alföldi hangulattal. Én meg rajzoltam, ami Miskának igen tetszett, hát így teltek a napok. Este húzta a cigány, ez meg a feleségének új dolog volt.”1 1 Idézi: |Kacziány Ödön]: Gyulay László. In: Művészet 10/6. 1911.263. p. ♦ Munkácsy Mihály: Kukoricás (1874; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ A Vasárnapi Újság Mi újság? című rovata közli az alábbi hírt 1874 októberében: „Munkácsy Mihály visszaérkezvén a vidékről Budapestre, a képzőművészeti társulat e hó 13-án bucsuestélyt rendezett tiszteletére a »Hungáriá"-ban, hol a festészet s irodalom képviselői mintegy negyvenen jelentek meg, a vidoran, Bunkó zenéje és a pohárköszöntések közt folyt az estély, jelen volt Munkácsy neje is, ki megmutatta, hogy már megtanulta a csárdást tánczolni, s Pulszkyval el is járta azt. Munkácsy már visszautazott Parisba. Vacsora alatt érkezett egy távirati üdvözlet is Zichy Mihály hazánkfiától Parisból, ki néhány nap óta ott van, s műtermét a Haussmann-boulevardon rendezi be. A »Gaulois« hosszabb czikkben ismerteti Zichyt a párisiak előtt, a meg van győződve, hogy müvei nagy senzacziót fognak kelteni a francziáknál, valamint arról is, hogy a pedáns kritika összeránczolja homlokát fölöttük.”2 2 Vasárnapi Újság 21/42. 1874. október 18. 668. p. Zichy Mihály (Zala, 1827. október 14 - Szentpétervár, 1906. március 1.) a magyar romantika egyik legkiemelkedőbb festő- és grafikusművésze. Csupán néhány évet élt és dolgozott Magyarországon és Franciaországban (1874— 1879), hosszú művészi pályafutásából megszakításokkal bár, de majd fél évszázadot az orosz cári udvarban töltött. Zichy a jogi pályát hagyta el a művészi hivatás kedvéért: először a Marastoni Jakab által alapított Első Magyar Festészeti Akadémián, majd Bécs- ben Ferdinand Georg Waldmüller akadémiai osztályában képezte magát. Már ekkor felfigyeltek komponálási technikájára, s ha♦ Zichy Mihály: A rombolás géniuszának diadala / A démon fegyverei (1878; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
