Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1874 Újabb kirándulások: utazás Temesvárra és Aradra

Újabb kirándulások: utazás Temesvárra és Aradra 0 A festő szeptember 25 és 29 között újabb kirándulásokat tett Cécile-lel. Először Temesvárra utaztak, ahol az 1862-ben Buziáson megismert Ormós Zsigmond, Temes vármegye főispán­jának vendégszeretetét élvezték, majd meglátogatták Munkácsy egykori mesterét, az akkor Nagyváradon élő Szamossy Eleket. Amikor Munkácsy hazaérkezett Csabára, épp Békés megyében tar­tózkodott a még Gyulán megismert ifjúkori barát, a szintén a bécsi és a müncheni akadémián tanult Gyulai (Kratochvill) László (Gyula, 1843. szeptember 6 - 1911. május 7.) festő is. Gyulai László így írt találkozásuk­ról: „Miska nagyon elkeseredett, hogy az .éjjeli csavargók’nem részesültek a bécsi világkiállítás magyar osztályán abban a méltatásban, mint az alkotás érdemelte volna. Kimentünk a nyíres erdőbe, leheveredtünk a fűbe, s Miska erősen panaszkodott. (...) Megpróbál­tam vigasztalni Miskát, de nagyon ne­hezen ment. Bújában, keservében az­után festett egy kukoricaföldet, olyan igazi, valóságos borongás magyar al­földi hangulattal. Én meg rajzoltam, ami Miskának igen tetszett, hát így teltek a napok. Este húzta a cigány, ez meg a feleségének új dolog volt.”1 1 Idézi: |Kacziány Ödön]: Gyulay László. In: Művészet 10/6. 1911.263. p. ♦ Munkácsy Mihály: Kukoricás (1874; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ A Vasárnapi Újság Mi újság? című rovata közli az alábbi hírt 1874 októberé­ben: „Munkácsy Mihály visszaérkezvén a vidékről Budapestre, a képzőművészeti társulat e hó 13-án bucsuestélyt rendezett tiszteletére a »Hungáriá"-ban, hol a festészet s irodalom képviselői mintegy negyvenen jelentek meg, a vidoran, Bunkó zenéje és a pohárköszöntések közt folyt az estély, jelen volt Munkácsy neje is, ki megmutatta, hogy már megtanulta a csárdást tánczolni, s Pulszkyval el is járta azt. Munkácsy már visszautazott Parisba. Vacsora alatt érkezett egy távirati üdvözlet is Zichy Mihály hazánkfiától Parisból, ki néhány nap óta ott van, s műtermét a Haussmann-boulevardon rendezi be. A »Gaulois« hosszabb czikkben ismerteti Zichyt a párisiak előtt, a meg van győződve, hogy müvei nagy senzacziót fognak kelteni a francziáknál, valamint arról is, hogy a pedáns kritika összeránczolja homlokát fölöttük.”2 2 Vasárnapi Újság 21/42. 1874. október 18. 668. p. Zichy Mihály (Zala, 1827. ok­tóber 14 - Szentpétervár, 1906. március 1.) a magyar romantika egyik legkiemelkedőbb festő- és grafikusművésze. Csupán néhány évet élt és dolgozott Magyarorszá­gon és Franciaországban (1874— 1879), hosszú művészi pályafu­tásából megszakításokkal bár, de majd fél évszázadot az orosz cári udvarban töltött. Zichy a jogi pályát hagyta el a művészi hiva­tás kedvéért: először a Marastoni Jakab által alapított Első Magyar Festészeti Akadémián, majd Bécs- ben Ferdinand Georg Waldmüller akadémiai osztályában képez­te magát. Már ekkor felfigyeltek komponálási technikájára, s ha­♦ Zichy Mihály: A rombolás géniuszának diadala / A démon fegyverei (1878; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA

Next

/
Thumbnails
Contents