Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1874 A nagy nap
1874 Az ifjú pár Békéscsabán m ♦ Munkácsy húga, az 1864 őszén Munkácson született Lieb Gizella (1874 körül; fotó: Gondy Károly - Egey István, Debrecen; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Munkácsy Mihály és felesége. Cécile 1874. szeptember 8-án nászútjuk békéscsabai állomására érkeztek. Reök István látta a párt vendégül; kismegyeri birtokán a festő számára ideiglenes műtermet is berendeztek. Munkácsy még a nászút idején sem kívánta abbahagyni a festést. Itt tartózkodása idején módja nyílt bemutatni felesége számára rég nem látott testvéreit, Gizellát és Emilt. A házaspár ellátogatott a Mester gyermek- és ifjúkorának helyszíneire is. Találkoztak a gyermekkorát olyannyira meghatározó mester, Lang György özvegyével is az asztalosműhelyben. Reök István már 1873-ban, a festő nászútja előtt egy évvel megépíttette kismegyeri birtokán a kért műtermet, ateliert, amelyet Munkácsy így képzelt el:.....a térségnek benne legalább 3 ölnek kellene lennie minden felől, egy öl széles és 1 'A öl magas ablakkal minden eresz nélkül északnak, ahol az ablak lesz. A kis ablakok nem nélkülözhetetlenek, sőt, nem is szükségesek, hanem ha lehetne egy kis előszoba? Az jó volna. Ha nem, az sem volna baj. Egyszóval oly egyszerűen, amint csak lehet, hogy éppen egy zárt világosságom lehessen...”.1 Cécile így írt: „Műterme bájos, a kert közepén fekszik. Nagy kedve van dolgozni. (...) A tájék és a parasztok valóban páratlanok a maguk nemében. Megértem, hogy ide kellett jönnie és belemerülni témái világába.”2 Munkácsy végül Csabán festett a szabadban és műtermében is. Több tanulmányt készített A falu hőse című képhez. E vázlatokhoz a Reök István birtokán dolgozókat Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2004. 136. p. Idézi: Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2004. 137. p. 1874-ben készíti el az 1869-ben Budapestre települt Carl August Wilhelm Sommer (Coburg, Németország, 1839. március 5 - Coburg, Németország, 1921. szeptember 15.) német szobrász az Ybl Miklós által neore- neszánsz stílusban tervezett egykori Fővámpalota, a mai Budapesti Corvinus Egyetem főépületének szobrait. Sommer a huszonkét szoborból álló épületdíszítő egység elhelyezése után Itáliában telepedett le. Rövid magyarországi tartózkodása idején több ízben is lehetősége nyílt Ybl Miklóssal dolgozni. A budapesti Fővámpalota Ybl városképi jelentőségű, azt ma is befolyásoló középítkezéseinek egyike. Szobordíszeit ő tervezte az épület kiugró erkélyrizalitainak első emeleti magasságába. A szobrok tematikus csoportokba rendeződnek, allegorikus témákat jelenítenek meg, mint például a hitet, a reményt, a szeretetet, az igazságosságot, más egységben a hatalmat, tudományt, a nehézipart, stb. ♦ A Fővámpalota a Gellérthegyről nézve (1878 körül; fotó: Klösz György; a kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d. 1.05.027) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 72
