Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1874 A nagy nap
kérte modellkedésre. A képet viszont - az ekkor készült vázlatok alapján - már Párizsban festette meg, és - Franciaországba hazatérve - modellfotókkal is igyekezett előkészíteni. Tanulmány a Falu hőséhez (1874-1875; Munkácsy Mihály Múzeum] A Falu hőse kompozíciójának meglehetősen színpadias jellegéből a Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításán szereplő színvázlaton csak keveset, míg egy, a képhez még szintén Békéscsabán készülő, öreg parasztot ábrázoló tanulmányportrén semmit nem érzünk. A megtört tekintettel maga elé meredő férfialakon megfigyelhető színépítés és erőteljes ecsetvonásokkal történő modellálás a festékanyagot a valóságos látványnál többet mondani tudó közléssé, tulajdonképpen egy jellé képes alakítani. A (mű redukciójáról, vagy a magyar közönség által leginkább reprodukciókról ismert) végleges kompozíción a versengőket olyan fokú feszültség, bizonyítási vágy és kölcsönös bizalmatlanság jellemzi, ami felkelti az összes jelenlévő figyelmét, akiket a kép középterébe horizontálisan komponált hullámívre fűz fel a festő. A hőzöngő jövevény (a hétköznapi « •» • r - ■v ♦ Munkácsy Mihály: Tanulmány a Falu hőséhez (1874-1875; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ élettől kissé idegennek tűnő) mozdulata a falubeli legényre (a falu hősére) irányítja a figyelmünket. A kiállításban szereplő táblával kapcsolatban Végvári Lajos ekképpen fogalmaz: „Az előkészületek alatt festett képek között legszebb a kis kompozíciós vázlat, amelyen a sötét-világos foltok elosztásával meglepő drámai feszültséget alakított ki. A főalakok póza jóval természetesebb, nincs túlhajtott, teátrális mozzanat, a mellékszereplők szerencsés invencióval a centrumban lévő két alaknak alárendeltek: minden tekintet, mozdulat errefelé utal, nem találni önmagáért való adomázó- egzotikus motívumokat. A tér alakítása is szerencsés, a főalukok hevesebb gesztusára a mélységi kiterjedés felel: így megnyugtató egyensúly jön létre a képen.”3 3 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 166. p. ♦ A budapesti Fővám tér, szemben ♦ A Fővámpalota homlokzata a háborús sérülésekkel a Fővámpalotával (1900; a kép forrása: (1945; a kép forrása: Fortepan, Fortepan, adományozó: Schoch Frigyes) ♦ adományozó: Fortepan) ♦ 73 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
