Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Endrőd - Szujókereszt - Gádoros - Bocskai u. 44.
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 szíjveretek, ezüstlemezből kivágott szalagok, nyitott, sima ezüstkarika, téglalap alakú aranylemez, két végén átlyukasztva, összehajtott aranylemez, 2 db íjcsont, tegez vasalása, kés, vastárgy, bronz keresztvasú szablya került elő. 2. sír: Nő részleges lovastemetkezése. A sírban lókoponya és lóláb csontok; aranyfüggő, gömbcsüngők sorával, paszta gyöngyök, 2 db vékony ezüstlemezből kivágott karperec, fejes gyűrű, kőbetéttel, 2 db kengyel, zabla, lószerszám díszek, ezüst lábbeli veretek, szív alakú díszítmények voltak. 3. sír: Fiú részleges lovastemetkezése. A sírban lókoponya és lóláb csontok, tegezvasalások, nyílcsúcsok, fokos, kerek vascsat, ezüst és arany lemezek, 2 db ezüstlemezből kivágott karperec, bronzcsat, csiholó és kova, vasfoglalat, vaslemezek alkották a leletanyagot. 4. sír: Leány részleges lovastemetkfzése. A leletek között lókoponya és lóláb csontok, filigrándíszes arany fülbevaló, ezüst lemeztöredékek, 2 db ezüst lemezgyürű, 3 db aranyozott ezüstrozetta, 2 db ezüstlemez lábperec, zabla, nagy, levél alakú, ezüst lemezcsüngő, domborított és mélyített, közepe aranyozott, felső részén kis öntött palmetta, lábbeli félgömbös ezüstveretei, vascsat található. Az ásatás több sírt nem eredményezett, a leletek szentesi múzeumba illetve a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.'21 1970-ben Bálint Csanád és Bakay Kornél újabb ásatást végez a lelőhelyen. Rögzítették a korábbi négy sír helyét, és a csontokat megmentették. Nem találnak újabb sírokat. A 2. számú női sír másodszori feltárása során azonban újabb leletek kerültek elő. A sírnak Csallány Gábor által átkutatott részében sima arany hajkarika vagy fülbevaló volt, mely aranyhuzalból hajlított, kicsi, vékony, nyitott végű.121 122 Kiderült, hogy a sír K-i végét 1933-ban csak a lábfejig bontották ki. Valójában még 60 cm hosszúságban tartott a sír, s itt két lóláb, csontos nyereg csontlécei, teljes lószerszámzat (kengyelpár, csikózabla, hevedercsat, nyeregtakaró bronz és ezüstdíszei) került elő. A csontlemezek sokfélék.123 A megfigyelések alapján ebbe a temetőbe több halottat nem temettek. A csontdíszítések alapján Bálint Csanád rekonstruálta a nyerget, mely jellegzetes keleti típusú. A nyereg első és hátsó kápája valamint az oldalszárnyak végei csontlemezekkel vannak díszítve. A csontlemezekre a honfoglalás kor jellegzetes palmettás díszítését faragtát. A sírban talált leletek és a lószerszámok alapján a sírban nő feküdt, és a nyereg is női nyereg volt. A témával foglalkozó kutatók szerint a magyar vezető vagy középréteg nagycsaládi temetkezése lehetett a lelőhelyen. A gazdag női síroknak abba a csoportjába tartozik a sír, amelyre a rozettás veretek, levél alakú aranyozott ezüstlemez csüngök jellemzők.124 121 Csallány Gábor: Avarkori és IX-XIII. századi leletek a szentesi múzeumban. Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1925-1943)., 1933-34., 236-238. és LXVI-LXIX. tábla., Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége. Archaeologica Hungarca 1937. 102-104., László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. 149-150., Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok I. Budapest, 1962. 12., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. RégészetiTanulmányok II. Budapest 1962. 36-37., Bálint Csanád: A gádorosi honfoglaláskori nyereg. - La selle de l’époque de la conquete hongroise trouvée á Gádoros. Archaeológiai Értesítő 101. (1974) 17-44., Az anyag 1944-ben elpusztult. 122 A leletek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban vannak. 123 Bakay Kornél-Bálint Csanád: Gádoros-Bocskay utca 44. Régészeti Füzetek 24. (1971) 57., Bálint Csanád: A gádorosi honfoglaláskori nyereg. - La selle de l’époque de la conquete hongroise trouvée á Gádoros. Archaeológiai Értesítő 101. (1974) 17-44. 124 Szőke Béla: A bjelobrdoi kultúráról. Archaeológiai értesítő 86. (1959) 36., Mesterházy Károly: Beitrag zur Familienstruktur des ungarischen gemeinen Volkes der Landnahmezeit. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae. 22 (1970). 212.
