Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)

Békésszentandrás - Mogyorós-halom

motívum, vas vagy tüzes kerekek, vörös vagy kék lángok, ellentétes színű csődőrök és bikák képében küzdenek meg. A táltos tevékenysége eredetileg kiterjedt a papi, orvosi, lélekgyógyász, jós és más szerepre is. Ipolyi Arnold gyűjtötte össze a 19. század közepén megjelent Magyar mitológia című munkájában (1854) a magyar táltosokra vonatkozó adatokat. A táltos már magzatként kapcsolatban van Istennel, ekkor kapja meg a többlet fogat, többlet ujjat vagy csontot. A táltost tehát nem nevelik, oktatják, táltosnak születni kellett. Férfi vagy nő is lehetett táltos, általában gyerekként sokáig szoptatták, és visszahúzódó, csendes, szótlan gyerek volt. Békésszentandrás Mogyorós-halom A lelőhely a határ északnyugati részén, az Öcsödre vezető országút északi oldalán van. Itt egy kb. 60 m alapátmérőjű, kb. 3 m magas halom áll. 1898-ban, a korábban előkerült szarmata leleteken felbuzdulva, Csallány Gábor ásatásba kezdett a le­lőhelyen. A munkát a halom délkeleti oldalán kezdte, és 9 sírt tárt fel, melyek közül kettő (2-8. sír) a szarmata korra, egy (9. sír) az avar korra keltezhető. Egyedül az 1. számú sír volt 10-11. századi, melyben részleges lovastemetkezést találtak. Az 1. számú sírban fekvő férfi mellé tették a ló koponyáját és lábcsontjait, felettük találták meg a két kengyelt és a zablát. A sírban, a halott bal oldalán találtak egy 93 cm hosszú egyenes, kétélű kardot, a jobb váll mellett nyílhegy került elő. Ezen kívül a bal kéz egyik ujjcsontján egy huzalgyűrű, a jobb karon egy kígyófejes bronz karperec, a sír földjében egy vaskés volt.79 A nehéz, egyenes, kétélű kardok nem tartoztak a honfoglaló magyarság tipikus fegyverzetéhez. Ed­dig több mint 90 példányt ismerünk a korszakból. A megjelenésük a magyar sírokban azt a folyamatot jelzi, amikor a 10. század végén, Géza fejedelem idején, lassan kezd elterjedni ezeknek a kardoknak a használata. A nehéz sodronypáncélba öltözött, vas sisakban, pajzzsal harcoló nyugati lovagok ellen a honfoglalóink könnyű, enyhén ívelt, egyélű szablyája nem volt elég hatásos. Súlya kb. fele a kétélű kardoknak, így átütő ereje is kisebb volt. Számos magyar vitéz harcolt ilyen nyugati típusú, kétélű karddal, ezért találjuk meg azokat pogány mó­don eltemetett magyar sírokban is. Ezek a sírok azonban nem az előkelők sírjai, hanem köznépi temetőkből származnak. Talán a régi arisztokráciával szemben felhasználható új kíséret tagjai ők. Honfoglalóink néhány esetben megpróbálták a szablya és a kétélű kard előnyeit egyesíteni. A kétélű kardokat olyan enyhén a penge irányába hajló markolattal látták el, mint amilyenek a magyar szablyák markolatai. Ezeknek a kardoknak a kis száma viszont arra utal, hogy nem vált be az újítás. A vállnál talált nyílhegy alapján a harcos íjász is volt. Valószínűleg nyíltegezben rakták mellé a nyilat. Ha nem volt fém része, a bőrből, nyírkéregből készült tegez nyomtalanul elporladt az évszázadok alatt. A nyilak levél, rombusz, deltoid alakúak voltak, de vannak levágott, egyenes élűek és villás hegyűek is. A nyílhegyeket vasból kovácsolták. Nyéltövisük volt, ezzel erősítették a fa vesszőbe a hegyeket. A tövist beleengedték a vessző végébe, beleragasztották, majd bandázsolták. Néha köpüvel is készültek nyílhegyek. Az utóbbi esetben a vesz- szőt lehetett bedugni a hegy köpűjébe. A nyilakat a másik végükön tollal látták el, hogy pontosabban találjanak velük a célba. 79 Kralovánszky Alán: Adatok az un. S-végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez. Archaeológiai Értesítő 83 (1956) 208. No. 17., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962. 23. No. 78., Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest 1989. 58-59., A leletanyag a szentesi Koszta József Múzeumban van.

Next

/
Thumbnails
Contents