Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)

Összegzés

Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5

előkerülő temetkezések módosíthatják a megállapításokat, valószínű, hogy a Békéscsabától délre levő, kb. Kun- ágotáig terjedő területen a 10. századi temetőknek általában nincs 11. századi folytatása.278

További kérdés, hogy ha valóban kicserélődött a lakosság, vajon az újonnan beköltözők soros temetőket nyitnak, vagy már templom körüli temetőkbe temetkeznek. Az említett területen all. században induló soros temetőket nem ismerünk. Ha a későbbiekben sem kerülnek elő ilyen korú temetők, akkor all. századi lakosság már templom körüli temetőkbe temetkezett.

Az Elek-téglagyári és az Újkígyós-Skoperda-tanyai temetőkben, mint láttuk, valószínűleg már a 10. században megindul a temetkezés. Sajnos az Árpád-kori templomaink és a körülöttük levő temetők keltezése jelenleg még bizonytalan.

Teljesen bizonyos, hogy a Békés megye területén levő 10-11. századi síroknak csak töredékét ismerjük. Sajnos, célirányos tervásatásokra, anyagi okokból, nem igen van lehetőség. Mint a kedves olvasó is láthatta, sajnos számos olyan 10-11. századi temetőt ismerünk, melynek a feltárása nincs befejezve. Pedig ezek a régészeti leletek nemzeti kincseink részeit képezik, és a feltárásuk rendkívül fontos lenne a magyarság korai történetének megismerésében. Alapvető kérdés például, hogy lakott-e a vidék a magyarság megjelenésekor. Az biztos, hogy a honfoglalás előtt avar fennhatóság alatt állt Békés megye területe. A megyében feltárt nagy avar kori temetők arra utalnak, hogy a korai avarok 568-as beköltözésétől az avar kor végéig ők uralják a területet. Kérdés azonban, hogy itt vannak-e a honfoglalás idején. Logikai úton azt válaszolhatjuk, hogy igen, a probléma azonban az, hogy nem találni az átmenetet. Nem találunk avar sírokban 10. századi leleteket, és nincsenek avar leletek a 10. századi sírokban.

Kérdés az is, vajon kit találtak a megszállt területen a honfoglaló magyarok. Az Alföld 9. századi lakosságával kapcsolatban sok a kérdés. Györffy György szerint az avarok teljesen eltűntek, elpusztultak. A nagy létszámú késő avar temetők alapján azonban ezt nehéz lenne elképzelni. Ráadásul az avar telepek feltárása során nem találunk pusztulásra utaló nyomokat. A késő avar kori övék, ötvöstárgyak vizsgálata alapján elképzelhető, hogy egy részük már a 9. században került földbe, és nem zárható ki, hogy egyes csoportok a magyar honfoglalást is megérték. A további kutatások, új módszerek (pl. genetikai vizsgálatok) adhatnak majd választ vidékünk 9. századi történetének kérdéseire.279 280

Megyénkben van egy sok vitát kavart régészeti leletünk, amely az avarság és a magyarok kapcsolatára utalhat. 1983-ban Szarvason, egy a 8. század első feléből származó késő avar kori női sírban, egy csont tűtartót találtak. A négyoldalú hasáb alakú, belül üreges tűtartóba eredetileg egy az övön függő szalag volt fűzve. A szalag végén levő csomó tartotta a tűtartót. A szalagba tűzött tűre ráhúzták a csont tűtartót, és így nem tudta megszúrni a tulajdonosát. Nos ennek a tűtartónak a négy oldalán 54 rovásjelből álló felirat van. Megfejtése sok nehézségbe ütközik. A szöveg mássalhangzókból áll, nem tudni hol kezdődik a felirat, és hol vannak a szóközök. Többen próbálkoztak a megfejtésével.

Róna-Tas András nyelvész, a JATE Altaisztikai Tanszékének tanára szerint török nyelvű a szöveg, mely így hangzik:

„AVAROBOKÁN (istennév ) Te (akit) IMÁDNAK (vagy dicsérnek)

TÜRGÜSZ (istennév) TE ÓHAJOD LEGYEN (vagy teljesüljön)

ERSZE (istennév) TE (a) MÉRGET (vagy rosszat)

SEMMISÍTSD MEG, FELRÓVA LEG YEN

(mindezpedig) LEGYEN FELRÓVA.”2’111

Harmatta János klasszika filológus, nyelvész szerint a tűtartó két keskenyebbik oldalán két rovásírásos felirat van, melyek török nyelvűek, és a nagyszentmiklósi kincs betűivel lettek bekarcolva. A tűtartó két keskenyebb oldalán azonban, szerinte, a magyar rovásírás betűit használva, magyar nyelvű felirat van. Ennek olvasata:

278 Révész László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. - Ein landnahmenzeitliches Frauengrab in Békéscsaba - Erzsébethely. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve-Studia Archaeologica III. 1997. 183-185.

279 Liska András-Medgyesi Pál: Római és népvándorlás kor. In.: Békés megye képes krónikája. Békéscsaba, 2001. 41.

280 Róna-Tas András: A szarvasi tűtartó felirata. Nyelvtudományi Közlemények 87. (1985) I. 225-248.