Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szarvas - Tessedik Sámuel utca (Lenin utca)
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei dően letakarta a vállat, a könyököt és az alkar egy részét. Vas merevítése volt, a száját csontlemezek díszítették. A tegezben nyilak voltak, erre utalnak a tegezszájnál megtalált nyílcsúcs maradványok, melyek 7 nyílra utalnak. A két íj markolat csont a tegez alatt a bal könyökön feküdt. Ezen kívül aranyozott ezüstrozetta, csont zablapecek, zabla, kengyelek és hevedercsat is előkerült a sírból. Egy másik fegyveres férfi sírja volt a 6. sír. A sírban talált, bronzból öntött, kerek veret szegeccsel volt felerősítve. A jobb kézfej mellett 2 rombusz alakú vas nyílcsúcs feküdt. Szintén a jobb kéz mellé tették a tegezét, melynek csak a vasalásai maradtak meg. Ezen kívül csikózabla, kengyelpár, és talán szarmata kori kerámiatöredékek voltak a sírban. Rangos férfi feküdt a 8. számú sírban is. A fegyverövén bronzcsat, 47 bronz övveret és egy bronz szíjvég volt.232 Emellett csikózabla töredékeit, vaskengyeleket találtunk a sírban. A többi sírban bronz karperecek, ezüst hajkarika és ezüst ruhadíszek, ezüst pántkarperec töredéke, szemesgyögyök, bronzgyöngy, bronz fülesgombok, bronzcsüngő, vastöredékek, kauricsigák és állatcsontok alkották a leletanyagot.233 1988-ban Juhász Irén két újabb sírt mentett meg. Egy női és egy gyermek sír került elő. Lelet csak a női sírban volt, melyben kauricsigák kerültek elő.234 A temetőt a 10. század közepétől all. század elejéig használhatták. A 2. számú sírban talált csont zablapecek szarvasagancs ágából készült.235 Végei felé elkeskenyedik, köze- _ pén körbefutó vájattal ellátott hengeres alakú. A lókoponya szája mellett balról került elő. Ezek a zablapeckek a mai napig használatban vannak a pásztorainknál. A zablát a ló fejének bal oldalán nem kapcsolták össze csattal a szíjazatta!, hanem ezzel a zablapecekkel és egy karikával oldották meg a beillesztést. A zablapecek középső, elvékonyodó részén volt a szíjhoz erősítve. A pecket egy mozdulattal ki lehetett akasztani a karikából, és a zabla kivehető volt a ló szájából, oly módon, hogy a másik oldalon véglegesen rögzítve lógott. A ló szabadon legelhetett, nem kellett leszedni a fejéről a szerszámzatot. Ha gyorsan kellett indulni, a lovas a ló bal oldalára állva egy mozdulattal betette a ló szájába a zablát, beakasztotta a zablapecket a karikába, és felpattant a ló hátára. Sok száz éves tapasztalat alapján alakultak ki ezek a lószerszámok, melyek pásztorainknál a mai napig használatban vannak. Az 1957-es 1. számú sírban, a mellen talált lócsontokat talizmánként (ongonként) viselhette a férfi. A néprajzi adatok alapján a viselőjük hite szerint az állatban megtestesült segítő szellem költözött ezekbe a csontokba. Az állat alakú szellemlény testének egy darabja (csontja, szőre, tolla, farka stb.) jelenítették meg a szellemlényt. Szibériában voltak vadász (a vadászatot segítő, illetve a ragadozók ellen védelmet adó), pásztor (az állatok szaporodását segítő, az állatállományt a betegségektől, rablóktól védő) és gyógyító ongonok. A szarvasi lelet pásztor ongon lehetett. Az állat alakú szellemlények tiszteletének gyökerei a totemisztikus képzetek korára nyúlik vissza, amikor még állat ősökre vezették vissza a közösségek az eredetüket. A honfoglalás idején valószínűleg már töredékekben fennmaradt hit volt csak.236 232 A szarvasi veretsort lásd: Dienes István: A honfoglalás kora. Magyar művészettörténet. I. Budapest, 1970. 31. és 38. ábra 233 Gazdapusztai Gyula: Szarvas-Lenin utca. Régészeti kutatások az 1957. évben. Régészeti Füzetek 10. (1958) 43., Fehér Géza-Éry Kinga- Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962. 68., Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 447-448., A leletek a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban vannak. 234 Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 162. és 6. kép. 235 Bökönyi Sándor meghatározása. 236 Dienes István: A honfoglaló magyarok. Budapest, 1972. 52-53.
