Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Orosháza - Rákóczi telep
Orosháza Rákóczi telep A kalandozások időszaka nem múlt el nyomtalanul a magyar társadalom életében. A kalandozások lezárultával úgy került ki ebből a társadalomfejlődési szakaszból, hogy bizonyos vezetői számára világossá vált, meg kell törni a nagyra nőtt hatalommal rendelkező törzsfők önállóságát, alávetetté kell tenni az ekkor még szabad népességet. Géza, majd fia, István békepolitikája ennek a feladatnak tett eleget. Szablya töredék ezüstellenzővel. Orosháza — Pusztaszentetornya. Virágos-dűlő A z Orosházától nyugatra eső Rákóczi teleptől délre, 1951-52-ben, lőtér építésébe kezdtek. A munkák során egy templom körüli temetőt bolygattak meg. Dr. Zalotai Elemér régész, mentőásatás keretében, összesen 680 sírt tárt fel. Az elpusztult középkori Gellértegyháza falu temetőjét és kápolnáját találták meg. Sajnos a temető igen jelentős részét elpusztították még az ásatás megkezdése előtt. A sírok száma jóval több lehetett a feltárt sírszámnál, kb. fele pusztulhatott el. A templom I. László király korában épülhetett (a 366. sírban I. László érem), és a tatárjárásig élhetett, mivel a legutolsó pénzek Imre király idejéből származnak. Ekkor elpusztult a templom. A sírok egymás fölé rétegződve, egymásba vágódva feküdtek. Deszkákból készült koporsó, tégla a váz körül, megépített téglasír is feltárásra került. Néhány sír talán még a 10. században keletkezett. Az 57. sírban a váz bal lábszáránál lókoponya és kengyelpár, a jobb térd táján lólábcsontok, az emberi váz lábfején zabla volt. Zalotay említ még két, a munkások kezén elkallódott „pitykét” is, a mellcsont tájáról, és ezek a rajz szerint kerekek, mélyített közepűek voltak. A 374. sírban, noha ló nem volt, a bal comb mellett feküdt a két kengyel és az oldalpálcás zabla. A halott bal kezénél agyagedényt, a koponyánál apró karikát találtak. Nyakékként kauricsigát viselt, a karját vagy lábát körítő pánttöredékek a ruha összefogására szolgáltak. A csizmáját félgömbfejü szegecsek díszítették, és előkerült egy szív alakú és egy hosszúkás, öntött ezüstveret is. Nő lehetett, mivel a veretes csizmákat a nők viselték. A 658. sír vázának bal lábfején lólábcsontok és csikózabla, az emberi váz halántéka táján S-végű hajkarika feküdt. A többi 10-11. századi lelet között nyitott sima karikák, pödrött végű karikák, S-végű karikák vászonszalagra varrva, ráhúzott gömbbel díszített függő, sodrott nyakperec, különböző gyöngyök, kauricsigák, félhold alakú csüngő, csörgő, öv és lábbeli veretek, üreges fülesgombok, egyszerű nyitott gyűrűk, sodrott gyűrűk, fejes pántgyűrű, lemezes csat, koporsómaradványok, téglás sírok, fazék- és bográcstöredékek, kések, csiholó és kova, kengyelek, oldalszáras és csikózablák, pénzek voltak. A sírgödrök változatosak (pl. kiégetés, mésszel kiöntés
