Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Örménykút - Décsi telek-halom
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei stb.). Van kettős és zsugorított temetkezés is. A kápolna alapja különleges, „ókeresztény bazilikás görög templomokra emlékeztet”.'*6 A 374. sír körzetében talán több korai sír is volt. Ilyen lehetett például a 360. és a 440. sír. Mindkettőben egyszerű hajkarika, a 458. sírban pedig vasdarabok (csiholó és kova) kerültek elő. A 75. sír viszont a temető É-i részén, az elpusztított részen, messzi e sírcsoporttól került elő: 1954-ben a leletkataszterhez gyűjtés végeztek. Ekkor az orosházi múzeumban a temetőtérképen e sírhoz a következő megjegyzést. „Lovas sír, mellette másik kettő, melyet megfigyelni nem lehetett.” Ez is korai temetőrészlet lehetett. Ugyanakkor a 658. sír a temető déli szegélyén van. A nagymérvű pusztulás mellett, a távol eső sírcsoportok alapján nem lehet a 10. századi temető képét elképzelnünk, de, kiterjedése alapján, nagyobb köznépi temető lehetett. Vagy a lakosság cserélődött ki az államalapítás idején, és az újonnan érkezettek nem tudták a terület rendeltetését, vagy az ősök iránti kegyelet őrizte meg a régi temetőt. Örménykút Décsi telek-halom A községtől északnyugatra van a halom, amely egy rézkori kurgán. Magassága kb. 6 méter, alapátmérője pedig mintegy 70 méter. Krecsmarik Endre szarvasi tanár már 1911-ben, 1913-ban és 1917-ben végzett kutatást a területen. 1927-ben pedig Kiss Sándor, a szarvasi tanítóképző igazgatója is végzett itt ásatást. 1976-ban is volt egy kisebb szondázó ásatás a területen, de 10-11. századi leletek nem kerültek elő.186 187 1993-ban újabb ásatásra került sor a lelőhelyen, amely során a középkori Décse falu templomát tárták fel. A templom körüli temető területén 178 sírt bontottak ki, melyek közül kettő, a 34. és a 35. sír, honfoglalás kori volt. A többi sír a templom körüli temetőhöz tartozott. A 34. sír férfinek részleges lovastemetkezése volt. A combcsontok térd felőli végén ló állkapcsa feküdt, a lókoponya felső részét az eke elszántotta. A lólábak a bal lábszár mellett kívül, és a bal lábfej mellett voltak. A sírban két rombusz alakú vas nyílhegy, kovakő, csiholóvas, vaskarika került elő. Az ásató megállapítása szerint a nyílhegyeket letörték a vesszőről, és valamilyen erszénybe, tarsolyba tették. A 35. sír sírban eltemetett férfinak szintén részleges lovastemetkezése volt. A lócsontok a bal lábszár mellett voltak, kívül. A sírban egy nyíltegez vasalásának maradványai, a tegez szájának csontdíszítése, 3 db vas nyílhegy (a tegezben), két tausírozott vaskengyel, hevedercsat és vaskés került elő. A tegez maradványai alapján egy kb. 80 cm hosszú nyíltegez volt rekonstruálható. Az ásatás területén szórványleletként is kerültek elő 11-12. századi leletek, melyek között három S-végű hajkarika és egy bronz pecsétgyűrű volt.188 Az S-végű hajkarikák aranyból, ezüstből és bronzból készültek. A gyűrű kiszélesedő ovális fején kard és monogram látszik, mely talán: U-U. 186 A leletek az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban vannak., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 60., 187 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest 1989. 336-338., Szatmári Imre: Ásatások a Décsy-halmon. Szarvasi Krónika 8. (1994) 70. 188 Szatmári Imre: Honfoglalás kori lovas sírok Décsén - Reitergrabstätten aus der Zeit der Landsnahme in Décse. In.: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Szerk.: Wolf Mária és Révész László. Miskolc, 1996. 162-186., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 159. A leletek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban vannak.
