Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Oktatásügy a zay-ugroczi tanterv után (1842-18499

Iskola. Az elemi iskoláztatás története

A tantárgyak körében az 1842 előtti állapothoz képest alig van változás. A magyar nyelv tanításának lehetősége viszont egyre bővül az anyanyelv rovására. A fiúk és a leányok követelménye tantárgyakban csak a természettanban és az emberi társaságokról és életmódról szóló tárgyakban különbözik. Az egyes iskolafokozatokban tanítandó tananyagról itt sem kapunk tájékoztatást. A következő évben a fiúknál hittanból Pál prófétáról és az áruló Júdásról tanulnak, Istenről és a természetről, természettanból az égitestekről, az emlősállatokról, a földleírásban Európáról. Vizsga végeztével ,,a’ mind a’ négy Tanító Úr testi gyakorlatokból adandó próbát tanítványaival” mutatott be.631

A leányok földleírásban Európáról, Afrikáról, Ázsiáról és Amerikáról tanultak általánosan. A leányok tananyaga valószínűleg kevesebb lehetett a fiúkénál, de erre vonatkozóan nincsenek adatok.

A vizsga után megbeszélést tartottak, amely során „a tanítás módjának és a követelményeknek szigorú betartásáról” esett szó.632

A tantervnek megfelelő volt a testi gyakorlatok, a testnevelés bevezetése, ami azonban nem történt zökkenőmentesen. Az 1844/45-ös tanév végén a fiú iskolásoknál a tanító a következőket jegyezte be: „Ez évben az ez előtt divatba hozott testi gyakorlatok az azokból eredő, ’s köznépre ható balvélemények elkerülése okáért egészen felfüggesztetett.”633 Pedig bevezetését a tanítói kar fontosnak tartotta.634 Még 1845-ben is Jancsovics István körlelkész ad utasítást a tanítási módszer szigorú betartására, amelybe a testi gyakorlat is beletartozott.635

Összehasonlítva az 1842-1848 közötti időszak tantárgyait megállapítható, hogy mindkét iskolában a félévkor és évvégén 12-13 tárgyból vizsgáztak a tanulók. A nagyobbaknál a tárgyak fele a vallási ismeretek körébe tartozott. „Földleírás” tantárgyban a „Magyar-hon Dunán túli kerületéről” (1844/45), „Tiszán inneni kerületéről” (1845/46), Ausztriáról (1846/47) esett szó. A „Természettan” tanulása során „vizes tüneményekről” (1846/47), „égi testekről”, a szélről, mint „levegői tüneményről”, „tüzes tüneményekről”, „világos vagy csillángos tüneményekről” tanultak a gyermekek. 1846/47-től már ismétlődik a tananyag. „Természeti-történettanból” a halakról, a madarakról, a csúszó-mászókról, bogarakról, férgekről, számtanból a tér- és súlymértékek megnevezését és az idő felosztását, számolást a „négy alapnemben” (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Új tantárgyakat felváltva tanítottak: az úrbér magyar nyelven (1845/46-os év a fiú iskolában), a magyar elbeszélések (1843/44-es év a fiú iskolában), az örökösödés magyar nyelven (1847/48-as tanév a fiúk iskolájában). A kisebbeknél betűzés, taglalás, olvasás, a szentírás némely részének felmondása, számolás százig, a betűk és szavak írása a táblán szere631 BML Mb. ír. Fiú iskola jkve. 1843/44.

632 BML Mb. ir. Leány iskola jkve. 1843/44.

633 BML Mb ir. Fiú iskola jkve. 1844/45.

634 „Egy pár szó figyelmeztetésül a testi nevelés tárgyában.” Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1844. november 2. 1039-1044.

635 BML Mb ir. Leány iskola jkve. 1844/45.

199