Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Tantárgy és követelmény rendszer 1849-1868 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás pel a tantervben. A használt nyelv alkalmazása nem következetes, de a magyar nyelv egyre nagyobb térhódítása megfigyelhető. Mint korábban említettük, a népoktatásra vonatkozó egységesítő törekvések reformjai állami és egyházi vonalon az 1840-es években tetőztek. A zay-ugróczi tanterv után nagy hatású volt az 1845-ben megjelent népiskolai szabályrendelet, mely megváltoztatta a tanítandó tárgyak körét, és új irányba fordult a hivatalos állami népoktatási irányítás is.636 Közvetlen 1848 előtt mindjobban előtérbe került a közoktatás reformja, s javaslatok születtek az elemi népiskolai törvényjavaslattal kapcsolatban is. Az evangélikus népiskolák helyzetének változtatása minden szinten felszínen van. Az egyik jelentős hatású röpirat a pozsonyi evangélikus líceumban tanító Boleman Istvántól jelenik meg, aki Eötvös 1848. április 27-i körrendeleté alapján írja le 15 pontban a magyar protestáns egyház kívánalmait.637 A nagyváradi tanulmányi főigazgató szintén a kerületi elemi oktatási reform szükségességéről szól. Az egész evangélikus pedagógus társadalom nevében beszél Bloch Móric, aki úgy érzi, hogy a márciusi események és a haladó mozgalmak hátérbe szorították, és elfelejtették az iskolaügyet. Javaslatot tesz a társadalom legfontosabb három osztályának megfelelő iskolai tagozatok megszervezésére. Elképzelése nem jelentett újdonságot, mivel a földművelők, iparűzők és a jövendő tudósoknak állított volna iskolát, ami az 1842-es tantervben már szerepelt.638 Az evangélikus egyházkerületek tervezetet készítenek az oktatási reform ügyében 1848. szeptemberében, melyben elsőként kinyilvánítják az egyházi autonómia megtartását, majd az alapítványi fenntartású oktatás nehézsége miatt két részben fejtik ki elvárásaikat (I. „Szellemi” és II. „Anyagi” kívánalmak). Az újító törekvések az iskolák meghagyására, felügyeletére vonatkoznak.639 Mint ismeretes, az oktatási reformelképzelések nem váltak valóra a szabadságharc bukása miatt, csupán 1867 után kerültek ismét napirendre. Tantárgy és követelményrendszer 1849-1868 között A szabadságharc bukása után tovább folytatódtak azok a belső útkeresések, melyek az iskolák szerkezeti átalakítására és tananyagbővítésére irányultak. Az 1842-es evangélikus és az 1845-ös állami szabályzat figyelembevételével mindenki továbbra is a helyi igényeknek megfelelően változtatott azon. Békés vármegye legnagyobb evangélikus gyülekezetiben általános volt az a gyakorlat, hogy tanítói értekezletet tartottak, s ezen állapították meg a helyi tantervet, amit azután a presbitérium jóváhagyása után léptettek életbe. Szavason például 1847-től tartottak ilyen ér636 MÉSZÁROS 1980b. 229-259. 637 BOLEMAN 1848. 638 BLOCH 1848. 1790-1755. 639 „Az evangélikus egyházkerületek vezéreszméi az oktatási reformról Pest, 1848.”; Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1848. augusztus 6, 8, 10, 13, 15, 17, 20, 22, 24, 29, 31. és szeptember 3, 5, 9, 12, 15; HORVÁTH 1986. 358-365; BÉNYEI 1994; VÁG 1983. 200
