Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk 1777-1810 között. Iskolánk az I. Ratio Educationis idején
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás latinul kellett megtanulni a Miatyánkot, a Hiszekegyet és a zsoltárokat... az evangélikus iskolákban pedig különösen azóta, hogy meghatározott ev. jelleget nyertek, a tanítás a Luther-féle káté körül koncentrálódott.”569 Békés vármegyére, iskolánkra az első pontos információt az 1771-es összeírás nyújtja, amely felméri a tanítandó önálló tárgyköröket. Ebben az időben az iskolák között háromféle szintkülönbség volt. Az alsóban csak olvasást és vallástant tanítottak. A következő fokon - mely az előzőnél magasabb szinten állt - külön írást és néhol számtant is tanítottak. A népiskolák harmadik - legmagasabb - fokán, főként a mezővárosokban, a fentieken túl grammatika is szerepelt a tantárgyak között. Berényben tipikus alsófokú, de középszinten elhelyezkedő népiskolai tanítás folyt úgy, mint a vármegye többi 13 iskolájában. Olvasás, írás, számtan, saját val- lású hittan és történelem oktatása történt.570 Megállapítható tehát, hogy az oktatásügy fejlődésével fokozatosan bővült a gyakorlati élet szükségleteit szolgáló tananyag, de a tanítás nem volt egységes. Az oktatás tartalma az iskolafenntartástól függött, de ugyanazon iskolafenntartóhoz tartozó iskolák között is nagy különbségek voltak a helyi lehetőségektől és igényektől függően. A magyar iskolaügyben később a protestáns zsinatok tették meg az első intézkedéseket az iskolák egységesítését illetően, s ha nem is értek el ezzel nagy fejleményeket, az iskoláikat meghatározott kereteken belül a tantárgyi struktúrák megállapítására és bővítésére motiválták. Egységes szabályzatot viszont nem alkottak, működésükre az 1777-es Ratio Educationis lett nagy hatással.571 Iskolánk 1777-1810 között. Iskolánk az I. Ratio Educationis idején A XVIII. század végéig elkülönülő iskolatípusok nem találhatók, csak az I. Ratio utáni időszak az, amelyben már elkülöníthető a népiskola és a latin iskola vagy gimnázium. Az I. Radon Educationis az első átfogó, országos oktatási szabályzat volt, amely alapvetően meghatározta az iskolák fejlődését., az iskolák szervezeti irányítását, a tananyagot. Bár katolikus iskolára vonatkozik a rendelet, azonban bevezetésében felsorolja a Magyarországon létező különböző vallásokat, így a lutheránusokat is említi. Az oktatás érvényességét egyébként is azzal, hogy a nemzetiségi, vallási és társadalmi sokféleséget kifejezi, az egész országra kiterjeszti. Részletesen szól a különböző nemzetiségekről, amelyek között a szlovákokat - „slavi” - is 569 SZELÉNYI 1931. 79. 570 Tótkomlóson is tanítottak történelmet. TÓTH 1984. 305-306; SZENTKERESZTY 1932. 5; TERRAY 1967. 65-71. 571 MÉSZÁROS 1981. 19; HORVÁTH 1986. 147-157. 180
