Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az oktatás rendszere, tantervek - Iskolánk 1777-1810 között. Iskolánk az I. Ratio Educationis idején
Iskola. Az elemi iskoláztatás története megjelöli, „akik mind saját, egymástól nagyon különböző nyelvüket beszélik.”572 Az említett hármas sokféleségből eredően határozza meg az eltérő tananyagot, hogy a tanterv mindenkinek művelődését és a társadalom hasznát jelentse. Ebből következően arra kell törekedni, hogy mindegyik nemzetiség - amennyire ez kivihető - saját anyanyelvi iskolával rendelkezzék, s ezeket olyan tanítók vezessék, akik nemcsak anyanyelvűket beszélik, hanem az országban szélesebb körben használt más nyelvekben is annyira járatosak, hogyha a helyzet úgy kívánja, azokat taníthassák. Az iskolarendszerben, tanításban vallási türelmet hangsúlyoz, s kölcsönös megértést a tanulók között.573 A szabályzat a második részében foglalkozik az iskolatípusokkal és a tananyaggal. A település és gyülekezet népességét tekintve valószínűleg ekkor még a falusi anyanyelvi iskolák közé sorolható a herényi - mivel a falusi, mezővárosi szabad királyi városi anyanyelvi iskolákat elsődlegesen a tanítók számához kötik ahol egyetlen tanító tanított. Az 1798-as Canonica Visitatio szerint ebben az évben már van két tanítója a mezőberényi iskolának, s ezért ettől kezdve mezővárosi anyanyelvi iskolának tekinthetjük a szlovák iskolát. „Szóhasználatunkban azokat az iskolákat nevezzük mezővárosi anyanyelvi iskoláknak, amelyeket két tanító vezet, akár mezővárosokban, akár nagyobb falvakban, vagy éppen kisebb királyi városokban vannak is ezek” - állapítja meg Mészáros István.574 Az iskolatípusoknak megfelelően határozza meg a tananyagot a tanterv, melyben elsősorban a tananyag nagysága dominál. Az I. Ratio meghatározásában fő szempont a tanító terhelhetősége: „ne rakják a tananyag olyan hatalmas terhét, amely meghaladja erejüket, legalábbis kezdetben” - mondja ki a rendelet.575 Az általános elvek után esik szó a konkrét tananyagról, amelyben az írás, olvasás, számolás a főtárgy. Külön kitér az írás és hittan oktatására mint a legfontosabb tárgyakra.576 Tekintettel arra, hogy az első egyházlátogatás alkalmával az említetteknél több tárgyat tanítottak, ezért feltételezzük, hogy az előírt tárgyak szerint történhetett az oktatás az I. Ratio Educationis bevezetetése után. Közoktatáspolitikai vonatkozásban szükséges megjegyezni azt, hogy az I. Ratiohoz hasonló horderejűek voltak a II. József és II. Lipót uralkodása idején hozott rendeletek. Az Edictum Tolerantia, s az 1790/91. évi országgyűlés XXVI. törvénycikke, amelyek biztosították az iskolák működését és fejlesztését. A gyülekezetek különbözősége miatt az evangélikusok ekkor még nem gondolhattak a teljes egyöntetűségre. A közoktatásügy átfogó rendezését elfogadták, de az I. Ratio kötelező jellegét elutasították a linzi békekötésre és a belső autonómiájukra való hivatkozással. A protestánsok már az I. Ratio megjelenésekor, majd később, 1787-ben közösen kifejtették, hogy nem fogadják el a „tanrendszerbeli egy572 MÉSZÁROS 1981. 19. 3. § 573 MÉSZÁROS 1981. 19. 3. §, 52, 64. §, 207, 252. §. 574 MSZEEI Protokoll IE Can. Vis. jkv; MÉSZÁROS 1981. 68. §. 575 MÉSZÁROS 1981. 65, 86. §. 576 MÉSZÁROS 1981. 67, 88. §, 64, 85. §, 66, 87. §. 181
