Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - A tanító személye
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás A tanítónő Magyarországon az első tanítónők legkorábbi működéséről a XVIII. század elejéről van adatunk Nagykőrösről. A jelentős református mezővárosban a világi - magistratuális - és egyházi - consistoriális - hatalom összefonódott a XIX. század közepéig. Amint a prédikátort, úgy az iskolarektort is - szerepkörük gyakran cserélődött, azaz a rektor lelkészi teendőket látott el, és fordítva - a mezőváros fizette, a tanítókhoz hasonlóan. A tanítónőt 1717-ben említik először, amikor a város számadó bírája részére, a „Tanító Asz[sszonyna]k”’ árpa járandósága fejében fizetett 7 forint 68 dénárt. A „Leánykákat Tanító asszony” bére 1721-ben annyi volt, mint „Mocsay Uramé”, a másik leánytanítóé. Ez a tanítónő „T. Margitai Istvánne Tanító asszony” volt, akinek 1722-ben is „T. Mocsai Samfuel] uré”-hoz hasonló volt a fizetése.237 A tanítónő alkalmazására a szintén református Szentesről is rendelkezünk adatokkal a XVIII. első feléből.238 Békés vármegyében ugyancsak a református helységekben találhatók meg a tanítónők. A református községekben a leányok tanítására inkább nőket alkalmaztak. Békésen 1720-ból van adat Nagy Istvánné tanítói működésére. O az első tanítónő a vármegyében. Füzesgyarmaton Beke Istvánnéról (1743-1748), Békésen Nagy Mihálynéról (1750-1754) és Szűcs Györgynéről (1754-1767) van tudomásunk.239 A tanítónők alkalmazása a XIX. század második felében, a polgári életforma kiteljesedésével vált rendszeressé és általánossá. Békésben az evangélikusok körében nem volt szokványos a nőtanítók alkalmazása. Az egyház csak férfitanítókat alkalmazott. Békéscsabán működött ugyan egy, az eleminél magasabb szintű magán leány kézimunka iskola, melynek vezetője Gally Sámuelné Broszmann Amália volt, de 1874-től csak néhány évig volt működőképes.240 A nőtanító s a tanítónő által vezetett intézmény tehát kivételnek számított Békésben. Bár a protestáns településeken elterjedt tanítóné, tanítóné asszony elnevezés a tanító feleségét is illethette, mely magában hordozta nemcsak a házastársi minőséget, hanem azt is, hogy a feleség teljes joggal helyettesíthette férjét a tanításban, a nőket mégis anyagilag is megbecsült tanítónőként nem alkalmazták. Egészen más véleményt alkotott erről Tessedik Sámuel, aki az anyák, a nők iskolai nevelésben betöltött szerepét fontosnak tartotta. Szerinte érzelmi nevelés tekintetében pótolják a férfiak hiányosságait. Már 1803-ban hangoztatta az iskoláskor előtti nevelés megszervezésének és az óvónők alkalmazásának a fontosságát. Ezért is kívánta a tanítónők egyenlő jogú és egyenlő arányú képzését.241 Elképzeléseit azonban csak helyi szinten valósíthatta meg. Felesége valóban társa volt nemcsak az otthoni, de az is237 NOVAK 1994. 677. 238 SIMA 1914. 253. 239 TÓTH 1984. 302. 240 KORNISS 1930. 328. 24‘ TóTH 1984 76
