Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - A tanító személye
Iskola. Az elemi iskoláztatás története kólái nevelésben is, a tágabb környezetében, a vármegyében azonban nem akadtak követői.242 A házitanító A nevelő, a házitanító a szakma elitjét jelentette, akikről igen színvonalas munkát vártak. Általában több nyelv ismeretével is rendelkeztek, és külföldön tanult emberek voltak, akik átmenetileg vállaltak munkát jobb családoknál. A legvagyonosabb arisztokrácia sajátos nevelési modellt alakított ki magának, s a házitanítói intézményt gyakorlatilag ők teremtették meg.243 Mezőberényben a néptanítók minden bizonnyal vállaltak ilyen munkát a gazdagabb családoknál, annál is inkább, mivel az egyház ezt nem tiltotta. Azonban az egyházi és iskolai feladatok túlterheltsége miatt feltételezhető, hogy erre sor sem kerülhetett. Vannak azonban adatok arra vonatkozóan, hogy id. Jeszenszky Károly leányát, Emmát is magántanárokkal taníttatta. A levita Békés és Arad néhány filiájában a lelkész egyben tanító is volt. Általában kislétszámú fiókegyház anyanyelvű gyülekezetében egyszemélyben végezte a lelké- szi teendőket, és tanította a 20-30, mindkét nembeli ifjúságot. Mezőberényben erre nem volt példa. A tanító származása A társadalmi réteg, amelyből a tanító származott, általában a jobbágyság vagy a városi polgárság. Azok, akik más szlovák vidékekről kerültek ide, általában felvidéki polgári környezetből kerültek ki. A helyből, a környékből származók a gazdagabb paraszti réteghez tartoztak. Mezőberényben nem találkozunk nemesi származású tanítókkal. A tanító státusza A tanító a falusi társadalom szellemi ranglétráján közvetlenül a pap után található, vele együtt fontos kulturális örökség közvetítője. Azonban nem csak közvetítője. A magasabb kultúra elemeit magába építi, ugyanakkor a népi kultúrát is őrzi és hagyományozza. Pethő László szerint „Közvetlen örököse az egyház mellett ki242 EDVI 1835. 35-53; TAVASSY 1847. 40. 243 A házitanító egyik legszebb példája Arany János, aki az 1848/49-es szabadságharc bukása után nem vállalt hivatalt Nagyszalontán a császári közigazgatásban, s ezért vette át gróf Tisza Lajos fiának, Domokosnak a nevelését a szomszédos Geszten. DANIELISZ 1992. 77
