Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás jellemzői
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás ugyanis az elsők közül való, s részletes kidolgozottsága és elvei miatt más helyi tanulmányokra is hatott. Az említett kishonti szabályzat szerint a nevelés célja: 1. az ifjúság egészséges, izmos és ügyes, valamint az életéhez szükséges dolgok, ügyességek és tudományok hasznos ismeretével felruházott emberekké képeztessen; 2. hazájukat illetően jó, hasznos és azt szerető honpolgárokká váljanak; 3. keresztényekké, azaz olyan emberekké, polgárokká váljanak, akik a keresztény tan és erény részesei, és az örök üdvösség vágyáról és törekvéséről át vannak hatva.218 Az 1804-ben írt, majd 1806-ban kiadott - de egységessé nem vált - evangélikusok első tanterve részletesen fogalmaz: Az iskolaügy egész rendszere nyilvánvalóan kettős célra irányul, egyrészt általánosra, másrészt sajátosra.219 Ennek megfelelően valamennyi iskola általános feladataként határozza meg azt, hogy: az ifjúságnak a veleszületett testi és szellemi képességét fejlesszék, akaratukat az erények és erkölcsi elvek tiszta megismerésével az uralkodó és a haza szeretetére vezessék, ily módon ifjúságunkat emberségre formálják. A szabályzat az egyes iskolafajták szerint határozza meg a feladatokat. A falusi iskolákról szólva előírják, arra kell törekedni, hogy legalább - tehát minimálisan - a falusi ifjúság megfelelő elvárásoknak megfeleljen: 1. derék emberekké váljanak, akik egészségüknek főbb szabályait ismerik, értelmesek, babonától mentesek, lelkűktől idegen a vadság, erőszak, illetve fő erényük a mértékletesség, tisztesség és vallásosság s jó családapák lesznek; 2. olyan keresztyének, akiket áthat a vallásuk ismerete, amely minden egyéniséget, mint Isten akaratából rendeltetett, szentebbé és könnyebbé tesz, szorgalmasságra serkent, lelkiismeretüket vezényli, jó dolgokban mértékletessé teszi őket, balsorsban lelkűknek erőt, kitartást ad; 3. szorgalmas parasztgazdák vagy falusi kézművesek, munkájukban törekvők, hozzáértő jó szakemberek, sorsukkal elégedettek, akik a helyzetükből adódó kötelességeiket ismerik, és gondosan meg is tartják. Ezeknek megfelelően a legfőbb célok: testben és lélekben erős embereket, buzgó keresztyéneket, gondos és jó szakértelmű földműveseket, kézműveseket kell képeznie az iskoláknak. Az egyetemes egyházi zsinat által elfogadott, és életbe léptetett ún. zayugróczi-tanterv szerint (1842) a tanító általános feladata a „szívképzés”, az „észlejtés” és az „akarat nemesítése”. Ennek megvalósulása érdekében a tanulók különösen nevelendők a vallásosságra és erkölcsösségre, a közszellemre és hazaszeretetre, engedelmességre, rendszeretetre és szorgalomra.220 Az egyes iskolák és központi tantervek tehát különbözőek, de tartalmukban mégis hasonlóan fogalmazzák meg a falusi elemi iskola célját. Ebben az elsajátítandó tananyag mellett az erkölcsös emberré nevelés is központi helyen szerepel. 218 Methodus Scholasstica pro scholis minoribus Kis Hontiensis. Ev. A. C. An. 1797. (A kishontmegyei ág. h. ev. esperesség szabályzata 1797-ből.) SZELÉNYI 1917. 86-88. 219 „Systema rei scholasticae evangelicorum aug. in Hungária 1806. 1. §. KELEMEN 1992. 1. 220 SZELÉNYI 1917. 101. 70
