Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az iskola legfőbb jellemzője a fegyelem
Iskola. Az elemi iskoláztatás története A XIX. század közepén Szeberényi Lajos is ezt fogalmazza meg: mert az iskola feladatának csak akkor felel meg, ha nem csak oktat, de növel is, és pedig a kettőt nem elkülönülten teszi, de oktatva növel.”221 Az iskola legfőbb jellemzője a fegyelem Az iskola tanulói szigorú valláserkölcsi nevelésben részesültek. A nevelés egyik fő célja a jó keresztyénné nevelés volt. Ennek értelmében az iskola egészét, a tanítót, a tanulót, az iskolai órát, a tanítás egész menetét a szigorú fegyelem hatotta át. A valláserkölcs betartására minden tanító szigorúan ügyelt, és általában a hathatósabb meggyőzés érdekében a testi fenyítést is alkalmazta az iskolában, a templomban a magatartási szabályok betartása kötelező volt. A tanítóval, lelkésszel, egyházi elöljárókkal a tiszteletteljes magatartás úgyszintén. A tanító az iskolába járás betartatása, a leckék számonkérése, a vizsgákra való felkészülés eseteiben gyakran fenyítette gyermekeit. A kishontmegyei fraternitás szabályzata 1797-ben különös súlyt helyezett arra, hogy a tanulók erkölcseit nemcsak az iskolákban, hanem az iskolán kívül is figyelemmel kísérje. A pedagógiai módszer az volt, hogy a jókat meg kell dicsérni, jutalmazni, a rosszakat, gonoszokat pedig megbüntetni. Tilalmazták a barbár büntetési módokat (meztelen test ütlegelése, ökölcsapás, hajcibá- lás, rugdosás), viszont engedélyezték a makacs, engedetlen, hazug, rosszindulatú, trágár beszédű tanulók nyilvános megszégyenítését, megveretését. Mindezt a javulás reményében tették lehetővé, azért is, hogy a többiek okuljanak a példából. A fegyelmet, fegyelmezést, büntetést gyakran a tanítás módszereként kezelték. A kishontmegyei esperesség szabályzata erre vonatkozóan is kitért: „Általában arra kell törekedni, hogy az ifjúság élete a keresztyénségről szerzett ismeretének megfeleljen, de erre ne fenyegetéssel, vagy pláne veréssel kényszerítsük, hanem úgy járjunk el, hogy önként és örömmel tessék.”222 A testi fenyítés alkalmazása később, a modern pedagógiai áramlatoknak köszönhetően háttérbe szorult. A nevelésnek azonban, tágabb értelemben is megvoltak az indirekt módszerei, melyek hatása viszont az iskolán is mérhető volt. A vallásos ember életét is áthatotta a fegyelem, a rend. Életét az egyház tanítása és előírása szabályozta. írott és íratlan szabályok voltak ezek, melyek a mindennapi áthagyományozódástól, neveltetéstől, gyermekkori szokásrendtől alakultak, de ide tartoztak azok a hivatalos egyházi és állami rendelkezések is, amelyeket az egyház szigorúan betartatott a gyülekezet tagjaival, a szülőkkel, a gyermekekkel, így például az ünnep megszentelése érdekében a vasárnapok és ünnepnapok rendjéről, a lakosság magatartásával kapcsolatban hirdetményt adott ki az uralkodó, amely - a Helytartótanács közvetítésével - Magyarország helységeire és lakosságá221 SZEBERÉNYI 1860a. 5. 222 SZELÉNYI 1917. 86-88. 71
