Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Az elemi iskoláztatás története - Az evangélikus népoktatás jellemzői
Iskola. Az elemi iskoláztatás története nagyapjának, Erkel Józsefnek engedélyezte, hogy a Wenckheim gróf udvarában működjön tanítóként.214 A szükségiskolákat először az 1836-os püspöklátogatás alkalmával említik: vannak magántanítók is a szántóföldeken és a szomszédos szöllőkben, sőt egy beltelekhez tartozó is, akiket az egyház megtűr egy e célból kibocsátott esperességi intézkedés parancsára, de nem fizeti őket.”.215 Később is megyeszerte ismeretesek voltak az ilyen iskolák, de Mezőberényre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre. Az evangélikus településeken ez az oktatási forma általánosan létezhetett, bizonyítja ezt az esperesi körlevél, amely az iskolával kapcsolatos fogalom-magyarázatokat tartalmazza. A dokumentum szerint a szükségiskola olyan iskola, amelynek nincs meg a nyilvánossághoz való joga. Szükségiskolán minden olyan iskolát értenek, amelyben az iskolaköteles korban lévő tanulóknak a népiskola valamelyik tárgyát vagy tárgyait együttesen tanítják, amelyre nem adott engedélyt a közoktatásügyi miniszter. Szükségiskola az olyan vallásos iskola is, mely a rendes felekezeti iskolán kívül csak vallástanítással foglalkozott, de a nyári korrepetáció címén foglalkozást tartó iskola is zugiskolának minősült. Az iskolát a főszolgabíró bezárathatta, és a tanulókat a törvénynek megfelelő iskolákba utasíthatta.216 Szelényi Ödönnek a szükségiskolák XX. század eleji fennmaradásának szükségességével kapcsolatban helytálló volt a véleménye. Ezen iskolatípus még ekkor is létezhetett országszerte, mindezt az is bizonyítja, hogy az említett esperesi körlevélben szereplő fogalommagyarázat 1906-ban bekerült a népiskolai közigazgatási törvénytervezetbe.217 Az evangélikus iskola célja Az evangélikus népiskolákban más nevelési eszmény fogalmazódik meg, mint a többi, másfajta iskolában. Az alapvető tudományok elsajátításán kívül fontosak a valláserkölcsi tulajdonságok, a vallástani ismeretek és a fizikai tulajdonságok. A nevelés célját és alapvető feladatát ennek megfelelően határozzák meg. Az 1790- 91. évi országgyűlés után, a XXVI. te. értelmében - mely biztosította a jogaikat - sorra létesültek iskolák, illetve az egész egyházon belül a korszerűségre törekedtek. Ugyanakkor teljes egyöntetűségre még ekkor nem gondoltak. A kerületek, egyházmegyék, gyülekezetek a maguk útját járták, önállóan intézkedtek iskoláik ügyében. Ennek megfelelően különböző iskolai szabályzatok, tantervek születtek, más-más feladatmeghatározással az iskolákra és tanítókra vonatkozóan, mindenkor a helyi körülményekhez és igényekhez alkalmazkodva. Mindenképpen szükséges megemlítenünk a kishont megyei ág. h. evangélikus fraternitás szabályzatát 1797-ből. Ez 214 IMPLOM 1973. 332. 215 HAAN 1858. 182. 216 MSZEEI 1865. Ill/1. 217 Tanítók törvénye a népiskolai közigazgatásról. Törvénytervezet. Szerkesztette a Magyar Tanítók Országos Bizottsága. Budapest, 1906. 5. 69